A Vekeri-tó elkészítése után nem álltak meg az erdőspusztai tavak kialakításának munkálatai. Ennek a tónak a megteremtése után olyan tavakat akartak kialakítani amelyeken a horgászat szerelmeseinek szerettek volna kedvezni. Így jöttek létre a Fancsikák 1975-1976-ban, és a Mézeshegyi-tavak 1977-1978-ban. Ezeknek a tavaknak a történelmével foglalkozunk most az elkövetkezendőkben..
A tározó kialakításához olyan helyeket kellett keresni ahol vízállásos nádas lápos területek voltak. Azért kellet ilyen helyeket keresni hogy a kialakításra kerülő tavak ne csak a rajtuk keresztül folyó csatornákból kaphassanak vizet, hanem magából a talajból is vízhez jussanak. Ehhez a feladathoz a vízügy szakemberei olyan régi 19. századbeli térképeket használtak, amelyek még a vízrendezési időszak előtti ? vízi-világot? mutatták. A térképről kiszemelt területeket a vízügyesek és az erdészek közösen járták be, amely az akkori még elvadult nádas „dzsindzsás” területeken abszolút nem volt egyszerű.
![Az Erdőspusztai pihenőövezetek története a 70-es évektől napjainkig 2 Az Erdőspusztai pihenőövezetek története a 70-es évektől napjainkig-2](https://kapitalis.eu/wp-content/uploads/2014/02/Az-Erdőspusztai-pihenőövezetek-története-a-70-es-évektől-napjainkig-2-600x382.jpg)
Az alkalmasnak látszó vizenyős területek helyét térképen rögzítették, amely utána az irodákba került, ahol vízügyi és erdészeti szakemberek folytatták az elkészítendő tározók tervezését. Amikor a tavak helyét keresték az elvégzendő földmunkák mennyiségét is figyelembe vették, megpróbálták úgy kialakítani a tározók partszakaszait, hogy azokhoz lehetőleg minél kevesebb mesterséges töltést keljen létrehozni, és inkább természetes, a domborzat által már adott partszakaszai legyenek.
Fancsikai-tavak ? I-es tározó:
![Az Erdőspusztai pihenőövezetek története a 70-es évektől napjainkig 3 1975 Fancsika](https://kapitalis.eu/wp-content/uploads/2014/02/Az-Erdőspusztai-pihenőövezetek-története-a-70-es-évektől-napjainkig-3-1975-fancsika-600x388.jpg)
Ez a felvétel egy igazi kuriózum, ugyanis ez a kép a Fancsika-I-es ( Báltisztai) tó helyén 1975 előtt elterülő legelőről készültek. Így festett az I-es tó területe a földmunkák elkezdése előtt. A földmunkákat a Tiszántúli árvízvédelmi munkákra Hajdúszoboszlón letelepített ?kis? és ?nagy? gépcsoport végezte.
Az I-s tó elkészítésének folyamatáról igazán sok írásos dokumentum sajnos nem maradt. Azok akik a kivitelezését, tervezését végezték az I-es tó földmunkáinak, azok közül már sajnos nagyon kevesen élnek. Annyit tudunk a tó készítéséről, hogy a területe belvizes legelő volt. Területén egy tanya volt, amely igaz nehézségek árán, de kisajátításra került. Az akkori munkálatokon dolgozó egyik földmunkagép kezelőjének elmondása alapján egy idős házaspár élt a tanyában, akiket már szinte teljesen körbeástak a gépek mire meggondolták magukat és átadták a tanyájukat?
Egy másik érdekesség abból az időből? Pataki Károly, aki a kisajátítási feladatokkal volt megbízva, még ezen a területen vákáncsos tanyát is talált. Ez a földbe vájt kunyhó azoknak a vákáncsos kunyhóknak volt az utolsó egyede, amelyek a 19.század elején egy erdei életformaként népesítették be az erdőspusztákat. Pataki úr elmondása alapján ez az utolsó fancsikai vákáncsos kunyhó a mostani I-es tározó északi oldalán egy dombba volt bele vájva. Ebbe a kunyhóba belépve nagy meglepődéssel fogadta, hogy lakója, aki épen egy sámlin ült, és olvasott, egy kisebb fajta könyvtárnak is beillő mennyiségű könyvvel volt a kunyhóban körül véve.
![Az Erdőspusztai pihenőövezetek története a 70-es évektől napjainkig 4 Az I-es tározó kialakításának munkálatai 1975-elején kezdődtek, és még abban az évben el is készítették.](https://kapitalis.eu/wp-content/uploads/2014/02/Az-Erdőspusztai-pihenőövezetek-története-a-70-es-évektől-napjainkig-4-600x391.jpg)
A Fancsika-I-es tározó (Báltisztai-tó) akkori kialakítási költsége 6,9 millió forint volt. Területe 90 ha, maximum víztározási kapacitása 1,2 millió köbméter.
Az 1976-os programterv, a Fancsikai pihenőerdő létesítményei között, sem az I-est, sem az ugyancsak 1975-ben 4 millió forintos költséggel elkészült, 0,17 millió köbméter tározói kapacitású III-as tavat nem szerepelteti. Ennek az az oka, hogy a kezdeti elképzelésekben ezek a tározók csak időszakos belvíztározóknak lettek építve, és minősítve. Tehát ezeket a tározókat az eredeti elképzelés alapján csak azért építették meg , hogy a csapadékosabb időszakokban vizet gyűjthessenek össze, amellyel a szárazabb időszak beköszöntével a Létai-tavat, ( Fancsika-II) és a Mézes, és Vekeri tavakat táplálhassák. Ebben a minőségükben az I-es, és a III-as tavak hasonló célzattal működtek volna mint a későbbiekben elkészült Bodzás, és Halápi víztározók. Csak vízgyűjtők lettek volna mindenfajta túrisztikai funkció nélkül. A Fancsika-I, és III-as tó átminősítése Jóléti-tavakká csak azután történt meg, miután a bizonytalan vízellátásukat megszüntetve a halápi, és gúthi vízfolyásokat a Kati-ér vízgyűjtőjébe kötötték át. Ezzel biztosítva a stabilabb vízellátást.
A Fancsika I-es tó hatalmas 90 ha-os víztükrének szépsége akkoriban az ilyen látványhoz nem szokott alföldi ember számára páratlan élményt nyújtott. A mai embernek valószínűleg hihetetlennek tűnik, de a 70-es években motorcsónakoztak, vízisíztek, és vitorláztak is a nemcsak környékbeli, de még messziről érkezett turisták is. A Fancsika-I-est a Mohosz telepítette be hallal először 1979-ben. Ettől a dátumtól vízkezelője a tározónak, és ettől az évtől kifejezetten csak horgásztóként funkcionál.
Az I-es tározó mellett 1979-ben létesítették a Fancsikai ifjusági vándotábort. Ez a létesítmény sajnos már jó ideje nem létezik, ugyanis vandálok rombolásának áldozatává vált. Ez az épületkomplexum állt egy főépületből, amely 450.000 ft os költségen létesítettek, és konyha + mosdó épületből amelyek 120.000 ft-ba kerültek az akkori elszámolás szerint. A vándortábor területén fúrott kút üzemelt. A tábor helyén már sajnos semmi olyan tárgyi emlék vagy akár épületmaradvány sem található amely a régi gyermekzsivajtól átitatott fancsikai nyaralásokra emlékeztetne.
A Fancsikai vándortábor helyileg a Fancsikai-I-es tározó elején volt megtalálható, a tápcsatorna mellett, a Panoráma útról letérve, a földúton néhány méterre. Sajnos erről az építményről semmiféle fényképes emléket nem sikerült találnunk. Magának a vándortábornak az volt a lényege, hogy az ország más hasonló táboraiból érkeztek ide gyerekek, és innen pedig utaztak más hasonló táborokba. Általában két naponként cserélődtek a tábor lakói. Ezt a fajta turnusváltásokat jelezte a vándor tábor kifejezés is. Ezeknek a vándortáboroknak a célja az ország különböző területen fekvő túrisztikai centrumainak a megismerése volt. Az erdőspusztákon még Hármashegyen volt hasonló erdei vándortábor, amely már szintén megszünt, építményeit elbontották. A régi vándortábor mellett néhány száz méterre ma is üzemelő Hármashegyi erdei iskola ennek már egy modernebb változata.
Fancsika-II-es tározó. (Létai-tó)
A Fancsika-II-es ( Létai-tó) 26 ha-os tározót 1978-ra alakították ki. A víztározó helyén nyárfaerdő volt. Ennek nyomai még mindig láthatóak, ugyanis mint pl. a 2012 es szárazság idején látható is volt, még a víz a mai napig konzerválta a hajdani nyárfák töveit, tuskóit. Már a tervezésekor is jóléti tározónak szánták, ahol elsősorban horgászati célra tervezték. Partján illetve a félszigetén a turisták és a horgászok kényelmének biztosítása érdekében több helyen alakítottak ki esőbeállókat, menedékházakat, amelyek már sajnos nincsenek meg, ugyanis ezek a létesítmények is a vandalizmus áldozatává váltak. A II-es tározó kialakítási költsége 3,4 millió forint volt. Maximális víztározói kapacitása 0,38 millió köbméter.
Nevét a tározó (Létai-tó) az északi oldalán futó Létai ?útról kapta, amely egyben a tározó északi határát is képezi. Délről a panoráma-út határolja a tavat. A kezdetekben a Panoráma, és a Létai útak keskeny töltése magasabb tartós vízállás alkalmával többször átnedvesedett, amely megerősítésére a FEFAG 486.000 ft-ot költött.
A Fancsikai-tavak fejlesztésitervében a II-es tó keleti oldalára horgásztanyák lettek tervezve. A városi rendezési terv igaz nem engedte ugyan a pihenőövezetek parcellázását, de közcélú igénybevétel esetén a rendelet ez alól kivételt tett. El is készült 3 féle tervdokumentum a horgásztanyák kivitelezését illetően. 1980 ban 2,1 millió forintos költségen a horgásztanyák elérését biztosító aszfaltozott szervízút el is készült. Akik kirándulásaik alkalmából útba ejtik a II-es tó panoráma úttal szembeni oldalát, azok még mindig láthatják, és közlekedhetnek is ezen az úton. Sőt akik már jártak ezen az aszfalt úton azok közül szerintem már sokak fejében megfogalmazódhatott az a kérdés, hogy vajon milyen céllal épitették ide ezt a se eleje se vége utat?
A horgásztanyák típusterveinek kivitelezése elsősorban olyan akkori vállalatok, szervezetek, egyesületek részére lettek felajánlva, akik pénzzel rendelkeztek a megvalósításhoz. Ez egy amolyan üdülőövezet lett volna a Fancsika-II-es tó partján. A szép elképzelések, és tervek ellenére sajnos ezekből semmi nem valósult meg. Ennek az volt a fő oka, hogy a már akkor is hangsúlyt kapott aggály, miszerint nem látták folyamatosan biztosítottnak a Fancsika-II vízellátását, ez a félelem elrettentette a befektetőket.
A tó északi végétől néhány száz méterre a Panoráma út melletti domb tetején építették meg a Fancsikai kilátót. 1980 ban készült el ez a létesítmény és 350.000 ft-ba került. A kilátó könnyebb megközelítése érdekében 1982-ben 40.000 forintért egy parkolót is létrehoztak.
A kilátótól szintén északra lett kialakítva a Vénházi játszótér 1984-ben. Ez a hely nem csak a gyerekek számára hanem felnőtteknek, és fiataloknak egyformán volt szórakozó helyük. Főleg a hosszú téli időszakok után, a város zsongásából, a tavaszi erdő üde levegőjétől átitatott tavaszi rétre nagyon sokan érkeztek ki. Ki napozni, de tollasozni, focizni, vagy csak egyszerűen jó levegőn lenni, bográcsozni, és nézelődni is. Ennek a játszótérnek az elemeinek a kialakítási költsége, az akkoriban még meglévő körszínnek 175.000ft, a parkolónak 100.000ft, az ivókútnak, a WC-nek, és a gyerekvárnak a költsége 120.000 ft volt. Sajnos az erdőspuszták más területein is tapasztalt rongálás ezt a részt sem kerülte el, így ezeket a létesítményeket is gyakran kellett felújítani, cserélni.
A Fancsikai-tavak a mai napig is Hajdú-Bihar megye legkedveltebb horgásztavai, ahol a létezésük óta eltelt 40 év alatt rengeteg horgász és kiránduló megfordult, talált felfrissülést, a hétköznapok gondjaiból kikapcsolódást. Sajnos a Fancsikai tavak építésekor már felmerült vízellátási problémák a mai napig fennállnak, sőt a klima, és ezen belül a dél-nyírségi tájegységen tapasztalt fokozatos felmelegedés, és emiatt létrejövő csapadék hiány miatt jövőjük, fennmaradásuk nagyon sérülékeny. Ezt a problémát a tavak megmentése érdekében minél hamarabb ki kell küszöbölni, mert a Fancsikai- tavak, és ezzel együtt a tőbbi hasonló vízellátottságú erdőspusztai tavak elöregedése, elmocsarasodása végkifejlet állapotába került. Ezért ha rövid időn belül nem kerül állandó utánpótlású élővíz a térségbe, akkor néhány év múlva már csak az ehhez hasonló múltat idéző írásokból emlékezhetünk az erdőspusztai tavakra.
Mézeshegyi-tavak
Az 1976-1977-es évek egyik legnagyobb jelentőségű beruházása a Mézeshegyi-tavak megépítése volt. Addig míg a Vekeri-tó egy turisztikai centrumként üzemelt, ahol csónakázni, vízibiciklizni, hangosabb szórakozásnak lehetett hódolni, addig a Mézeshegyi-tavak a csendesebb sportok kedvelőinek szeretett volna otthont adni. Ezek a tavak a horgász sport szerelmeseit, és a túrázók igényeit szerette volna kielégíteni. Erre a célra épült meg a 43 ha-os Mézeshegyi-tó, a 2 ha-os Csonkás-tó, az 1 ha-os Kerek-tó, és a 2 ha-os Sás-tó. Mind a 4 tó az erdőspuszták? Jóléti tavai? kategóriába tartoznak, amely azt jelenti hogy nem csak víztározási feladatokat látnak el, hanem kiemelt turisztikai körzetként működnek. A 4 Mézeshegyi-tározó maximális víztározó kapacitása 0,4 millió köbméter.
Ezeknek a tavaknak a helyén kialakításuk előtt erdős, mezős, sok helyen vízállásos terület volt . A Mézeshegyi-tározó helyén 2 tanya volt, a Sidó, és a Tóth tanyák. Ezek a tanyák kisajátításra kerültek, amelyet akkoriban Pataki Károly, a ma már a FEFAG nyugdíjas igazgatója végzett. Pataki úr elmondása alapján ezek a régi tanyák zömében patics falu (vert sárfal) épületek voltak. A kisajátítási folyamat zökkenőmentesen zajlott, amely tanyákért akkoriban 80-100-ezer forint közötti összegeket fizettek, de ha kellett csere tanyákat is feltudtak ajánlani számukra. Kisajátításra a FEFAG 250.000 ft ot fordított.
A tavak megépítése 2 lépcsőben zajlott, 1976-ban, és 1977-ben. Építési költsége 2,4 millió forint volt.
A mézeshegyi-tavakat kezdetben a MOHOSZ üzemeltette. Idő múltával viszont az erdészet , a FEFAG felvetette hogy ő is szeretne horgásztavat, amelyet tagjaiból szervezett horgászegyesület üzemeltetne.
Így jött létre 1980-ban a Zöld-arany horgászegyesület. Az egyesület nevét is az erdőről, a ?zöld aranyról? kapta. Kezdetekben 30 taggal indult az egyesület működése, amely tagok kizárólagosan az erdészet dolgozói voltak. Később már lehetőség volt külső tagoknak is a belépésre, de az egyesület megtartotta továbbra is erdészeti jellegét. Az egyesület vezetője a 90-es évekig Pataki Károly volt. A Mézeshegyi-tavakat a Zőld-arany akkoriban évente egyszer telepítette, amely alkalmakkor hektáronként 2 mázsa hal került a vízbe, mely zömében ponty csuka süllő, majd a későbbiekben a vizinövények elszaporodása miatt amur volt. Tavak kezelését, szépítését az akkori tagok lelkiismereti kérdésnek tekintették, amelybe rengeteg társadalmi munkát fektettek. Az akkoriban még tiszta, nádtól, sástól hínártól mentes nagy Mézeshegyi-tóba pl, kézzel készített süllő fészkeket készítettek ezzel elősegítve a süllő mihamarabbi elszaporodását.
A 90-es évektől megváltozott az egyesület működésének jellege. Az ezután az egyesületbe bekerülő tagoknak beugrót, azaz első halasítást kellett fizetni. A bekerülés egy régi tag ajánlásával történhetett. Kivétel volt ez alól a volt Petőfi horgászegyesület tagsága, akiket megszűnésük után át vett a Zöld-arany he. csak a területi jegyet kellett megfizetniük.
A tavat üzemeltető Zöld-arany horgászegyesület most is egy zárt közösségként működik, ugyanúgy mint a kezdetekben megalakult erdészeti egyesület. A tagoknak maradéktalanul be kell tartani a közösség szigorú szabályzatát, amelyet a jelenlegi elnök Elek Tibor felügyel. Ezeknek a szabályoknak a betartása, a szigorú örzés, és a rendszeres telepítések hatására ma ?Erdőspuszta horgászparadicsomának? is hívják a Mézeshegyi-tavakat.
Forrás: Erdőspusztai horgászportál