Helyszín: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Víz típusa: Tározó Vízterület: 190 (ha)
Megközelíthetőség, útvonalleírás: 26 sz. főúton Miskolcról Sajószentpéterre, majd a városba érve jobbra a 27 sz. főútra kanyarodva Szendrőn át Szalonnára, ahol jobbra (Rákóczi- és Petőfi utca) kanyarodva érjük el a tározót.
Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa
Leírás: Van benne sok keszeg, de akik Pontyoznak azok is jó mennyiséget foghatnak. Ragadozó halak közül a harcsa nagyon elszaporodott, de balin is van benne bőven, csukát és süllőt inkább csak télen lehet megakasztani. Compót, kárászt és kősüllőt nem olyan sokat lehet kifogni, de azért van benne.
A Cserehátban eredő Rakaca-patakot a hatvanas évek elején kezdték felduzzasztani, nem sokkal a Bódvába torkolása előtt, Szalonna község határában. A tározó ipari célokat szolgált és elsősorban Kazincbarcika kiszolgálásra létesült (néhány esetben, az ivóvíz utánpótlást is innen oldották meg). Így született meg hazánk legészakibb fekvésű, nagy felületű állóvize, egészen pontosan víztározója.

A Rakaca – mármint a patak – állandó, viszonylag bő vízhozama még a kánikulákban sem engedte apadásnak indulni a tavat. Friss, tiszta vize pedig kimondottan jó hatással van a vízi élővilágra, hiszen itt még soha nem láttak halpusztulást, és soha nem tapasztaltak más, hasonló problémákat. A víz minőségére jó bizonyíték az itteni süllő populáció is.
A patak eredeti medre, valamint a meder mentén nőtt hajdani fák remek horgászhelyeket jelentenek. Az akadókból jó párat találhatunk szerte a víz alatt, igaz elszórtan. Ezek a helyek és a mély részek azonban egyaránt csak csónakkal közelíthetők meg.
A partról is elérhetők viszont ígéretes helyek. Bárhol üljön le az ember, mindig jó esélye van a halfogásra.
Az utóbbi évekre elszaporodó, így a sekély vizeket szinte teljesen birtokba vevő nádas úgyszintén kiváló horgászhely – csónakosoknak, partiaknak egyaránt. A víz itt egy méteres vagy még ennél is több lehet, a halaknak nem is kell mélyebb, gyakran bóklásznak a nád szegélyzónájában – ezt a helyiek azonban csak mostanában kezdték kihasználni, s manapság egyre többen el sem mozdulnak a nád elől.
Maga az átlag négyméteres víz azonban nem mondható túl mélynek – noha klasszikus völgyzárógátas, hegyvidéki víztározóról van szó. Igaz mivel az itteni dombok laposabbak, így a patakvölgyek sem futnak meredeken, mélyen, a nyáron könnyen felmelegedő víz jelenségén tehát nincs mit csodálkozni.
A fenék kemény – természetesen bizonyos helyeken vastagabban ülepszik le az iszap, de nem ez a jellemző.
HUUU HAAA