Munkatársaim a közösségi oldalaknak hála, sokszor látják, olvassák horgász élményeimet. Természetesen én magam is büszkén mesélem el sztorijaimat, függetlenül annak sikerességétől. Egyik kollégámmal már régebb óta terveztünk egy jó kis pergetést, az egyik általam látogatott kis csatornára. Korábban már horgásztunk együtt, ám a sikerek nagyrészt elkerültek. Kellett egy olyan igazi, sok kapásos, sok halas peca. Erre azonban egészen az idei év elejéig kellett várnunk. Az időjárás szerencsére kedvezett is kis tervünk megvalósításához.
Tavaszias és őszies idők váltották egymást januárban, és meglepő módon a halak is ennek megfelelően viselkedtek.
Egy hétvégi napot tűztünk ki a közös horgászatra, ám én szerencsére egész héten ráértem, így volt időm felmérni a terepet. Igaz ismertem, hisz pergető pályafutásom kezdeti próbálkozásaim jó részét ezen a csatornán töltöttem el. Sokat tanultam itt, és sok élményt adott már. Nem volt ez másként most sem.
A hét elején még engem is meglepett a víz, rengeteg akcióm volt, és sok halat is fogtam. Főleg a sügerek mérete és mennyisége volt számomra érdekes, hisz eddig csak néha-néha jött pár darab, azok is inkább véletlenül, csukázás közben.
Igencsak szép pecának nézhettünk elébe, borzoltam is munkatársam kedvét a naponta feltöltött képekkel? Aztán ahogy az lenni szokott, a hétvége felé közeledve, sajnos a halak kapókedve is kezdett alábbhagyni. Szombatra majdnem teljesen meg is álltak. Megijedtem, mi lesz így vasárnap, amikor Pista komámmal megyünk ki? Beéget a jó kis hely? sajna egyszer már előfordult korábban amikor egy másik kollégát vittem ki oda. Szinte ugyan így kezdődött akkor is? hét elején fogtam szépen, aztán hétvégére megállt. Sebaj, lesz ami lesz, akkor is megyünk! Legfeljebb ,, ha nem is fogunk, legalább szép lesz? ..hogy egy ismerősöm szavaival éljek.
Aztán eljött a vasárnap. Minden a megbeszéltek szerint történt, még az idő is az általunk remélt formát hozta. A vízparton, az előkészületek közben pár aktuális tudnivalót közöltem a vízről, aztán kezdődhetett a pecázás. Nagyon izgultam, mint mindig ha én viszek valakit horgászni. Főleg ha előtte már szinte ódákat zengtem az adott helyről, mint most is.
Az ilyen helyzetekben természetesen én is szeretném megmutatni hogyan kell itt halat fogni, mégis inkább azért imádkozok, hogy ,,vendégem?fogjon.
Ahogy azt illik, a legjobbnak vélt helyeket mindig felajánlom, dobjon oda a meghívott, csalit is adok-ajánlok, szóval próbálok mindent elkövetni, hogy élményt adhassak annak, akit elcsaltam magammal. Meglepetésemre, már az első dobásoknál kapása volt Istvánnak. Ez több szempontból is jó hír volt számomra. Egyrészt ha már itt az elején kapás van az azt jelenti, hogy a halak szétszóródva tartózkodnak, másrészt kapó kedvüknél vannak.
Ezután kisebb szünet következett, ami kicsit elbizonytalanított. Néhány általam jónak vélt helyen is kapás nélkül maradtunk, ami tényleg aggodalomra adott okot. Mindent elkövettem, hogy javítsak a helyzetünkön.
Az apró csalik és a sügerek aztán megtörték a jeget? Jött az első, a második, sőt egy másfeles forma csuka is beköszönt igaz csak egy locspocs erejéig? de sajnos mind csak nálam. Kellemetlen amikor az ember fogja a halakat, a vendég pedig haltalan. Kapása ugyan volt már több is a kollégámnak, fognia még nem sikerült sajnos. Már egy szép süllőt is sikerült fognom, és azon gondolkodtam inkább nem is dobálok tovább, hogy minden esélyt átadjak a vendégnek.
Aztán szerencsére Pistinél is megtört végre az a bizonyos jég. Neki is beköszönt egy szép csukesz, ráadásul aminek külön örültem, a saját elképzelését követve, azzal a csalival és úgy dobálva ahogy ő eltervezte.
Ezután egy igen érdekes eset történt, ami kollégámat igencsak lenyűgözte. Számomra nem volt újdonság, már előfordult máskor is, azonban mégiscsak említést érdemel.
Épp sügereket vadásztam, amikor két ismeretlennel elegyedtem beszélgetésbe. Sügér fogási szándékomat nekik is felvázoltam, majd ezt megerősítendőn bedobtam, majd elkezdtem emelgetve, pöcögtetve bevontatni az apró twistert.
Közben folytattam a társalgást, a vízről érdeklődőkkel. Valaki egy finom koppintással jelezte, hogy érdekli a csalim. Bele emeltem, ám egyből meg is lepődtem, mert jóval nagyobb ellenállásba ütköztem. A kis orsóm felsírt, a finom bot karikába görbült, a hal pedig erősen kitört. Próbáltam leplezni meglepődésem, és nyugodt hangon közöltem a két mellettem állóval, hogy ez nyilván nem sügér.
Amint csendesedni látszott a hal rohama, óvatosan elkezdtem felhúzni. Egy szép, kb. 2,5 kg-os csuka körvonalazódott elő, majd egy újabb őrült rohammal ismét eltűnt.
Igaz sügérre dobáltam, ám mégis használtam harapás álló előkét. A legvékonyabb Hard Mono-elnevezésű zsinórból készítettem erre a célra párat, és bíztam is benne, így nem féltem amikor a csuka erőteljesen megindult. Meg is lepődtem amikor hirtelen, megszakadt a küzdelem.
Csalódottan tapasztaltam, hogy a hardmono mégsem teljesen harapásálló? sajna ez bizony már nem először fordul elő?
A dolog érdekes része csak ezután kezdődött. Gyorsan feltettem egy vastagabb előkét, nagyobb csalit, és dobtam egyet abba az irányba amerre a csuka eltávozott. Ahogy azt sejtettem, a második emelésre keményen oda is vágott a nagyobb feltűnőbb csalira. A két kapás közt nem telt talán 3 perc sem.
A fárasztás sem tartott sokkal tovább, ám annál keményebb volt. A finom szerelékkel a hal minden mozdulatát kiélvezhettem. Kiemelés után büszkén mutattam Pistinek az előző akasztás után a hal szájában maradt pici gumicsalit.
Számára már az is hihetetlennek tűnt, hogy egy ekkora csuka olyan apró csalira ugrott rá, majd az, hogy megakasztás és pár pillanatnyi fárasztás után olyan hamar újra kapott. Velem már nem először fordul elő ilyen eset, mégis nagyon örültem hogy sikerült ilyet is mutatnom, így élőben.
Ezután még egy kisebb csuka, és két sügér következett, ám sajnos ismét csak én fogtam.
Kapása volt még a komámnak is, ám megfogni sajnos nem sikerült az elkövetőket. Végül is emlékezetes, és akciódús napot zártunk, a kedves kis csatorna nem hagyott cserben.
A kis víz kellőképpen bemutatkozott hát kollégámnak, és azt hiszem nem túlzok ha azt mondom, igencsak megkedvelte. Ismerős ez az érzés, én is így voltam ezzel, amikor nekem is először mutatkozott be ez a kis csatorna.
Azóta már tervben van a következő pecánk erre a vízre, sőt már azóta lehet hogy meg is volt?úgyhogy folyt.köv?
írta és illusztrálta: Lukács Róbert
Hello, ha nem titkos szeretném megkérdezni, hogy merre található ez a csatorna? Debrecen és Földes környékén keresnék igazából valamilyen csatit ahol pergetni lehetne. Előre is köszi.