Szárazság, vízhiány, halpusztulás – HBMI Horgász Szövetség tájékoztatása

A Meteorológiai Szolgálat által az idén, eddig mért 273 mm-hez is 307 mm csapadéknak kellene lehullania a fancsikán, ill. az erdőspusztai tavak vízgyűjtő területén novemberben és decemberben ahhoz, hogy a sok éves csapadék átlag teljesüljön. A Nyírség felől érkező belvizek befogadására létesült tavak vízellátottsága pedig csak az átlagosnál is jóval csapadékosabb időjárás esetén mondható kielégítőnek.

Fotó: Haon.hu

Az elmúlt éveknek egyre inkább az intenzív szélsőségek jeleit felmutató, az elsivatagosodás rémképét felidéző éghajlati körülményei folytán a nyár folyamán naponta 1-1,5 cm-t apadt a vízszint az erdőspusztai tavakban.

Fotó: Erdőspusztai Horgászportál

A Horgász Szövetség erőfeszítései, a vizek hajnalonkénti, motorcsónak járatással való szellőztetése, mészhidrát kiszórása az algásodás ellen, a meglévő kis vízkészlet TIVIZIG általi átvezetése a Halápi és Bodzás tavakból csak késleltetni tudta a halpusztulást, ami november 2-án jelentkezett.

Fotó: Erdőspusztai Horgászportál

A Szövetség azonnal intézkedett a haltetemek összegyűjtésére és azoknak az ATEV-be történő beszállítására. Vasárnap estig összesen 1040 kg vegyes halállomány került beszállításra. Ennek az értéke hozzávetőleg 600 eFt. A pusztulás okának kiderítése érdekében Kelemen Béla, a TIKÖFE igazgatója vasárnap soron kívüli vízminőség vizsgálatot rendelt el, melynek eredménye hétfőn lesz ismert.

Hétfőn reggel vizsgálati célból az Állategészségügyi Intézetbe is juttatunk el az elpusztult halakból, amelyek összegyűjtése folytatódik és ehhez Bara Sándor, a TIVIZIG igazgatója is segítséget nyújt.

Véleményünk szerint a víz, a halak életterének folyamatos csökkenése, a rothadásnak indult vízi növényzet, a tóba dobált, kiderítetlen tartalmú, nagy mennyiségű szemét és ? mivel a halpusztulás nem a nagy szárasság és forróság idején keletkezett ? a közelmúlt csapadékai által okozott, esetleg mérgező anyagok bemosódása válthatta ki a halpusztulást.

Fotó: Erdőspusztai Horgászportál

A Debrecen határában 1970-es években létesített tavak, – melyek az elmúlt évtizedekben közkedvelt pihenő, kiránduló, horgász helyei, célpontjai lettek az itt élő és más vidékekről is idelátogató embereknek megmentése, fenntarthatósága, a klímaváltozásra különös tekintettel ismét csak az élővízzel történő ellátás, a CIVAQUA néven ismert program megvalósításának szükségességét nyomatékosítja. Nagyon fontos lenne, hogy a 2014-től induló uniós költségvetési ciklusban erre a célra forrást lehessen szerezni és a Kormány aszálystratégiájával összhangban ez a vízgazdálkodási program megvalósuljon.

Debrecen, 2012. november 5.

                                                                                  HBM-i Horgász Szövetség

DehirEsti Közelkép 2012-10-16

2 thoughts on “Szárazság, vízhiány, halpusztulás – HBMI Horgász Szövetség tájékoztatása”

  1. Úgy gondoljuk, Ön elfogadja azt, hogy mennyi gondot és feszültséget
    jelent részünkre a fancsikai tavak állapota, beleértve a vízellátás
    megoldhatatlanságát és a tavakban lévő halállomány iránti aggodalmakat is.

    Természetesen az intéző bizottság említett ülésén is felvetődött a
    lehalásztatás kérdése is.
    A fancsikai tavak állami belvíztározóknak létesültek; a tófenék nem sima,
    teljesen egyenetlen, árkokkal, tuskókkal, a lehalászáshoz szükséges halágyak
    sincsenek benne kialakítva.
    Gyakorló halászati szakemberekkel is megvizsgáltattuk a lehalászhatóság
    ügyét. Véleményük az volt, hogy az ezeken a vizeken folytatott halászati
    próbálkozások, az így megfogott halak életben tartása, a tó közepéből
    kosarakban a parton lévő gépkocsin lévő kádakba hordása sokkal nagyobb
    kockázatot jelentene, mint az őszi esők megérkezéséig történő kivárás. A
    halászathoz a tavakban még meglévő vizet is el kellene távolítani,
    kiszivattyúzni. (Nem is beszélve az Önével szöges ellentétben álló
    véleményekkel, melyek szerint ?nehogy lehalásszák a tavakat, volt itt már
    rosszabb helyzet is ??, ?Majd helyrejön ?? stb.

    A mérések azt mutatják, hogy mindkét tóban több helyen is vannak 1,1-1,2
    méteres vízmélységek, ami a szakemberek szerint bizonyos megnyugvást
    jelenthet a halállomány helyzetét illetően.

    Az intenzív szélsőségek irányába fordult, az éghajlatkutatók által
    hangoztatott, az elsivatagosodás rémképét felidéző időjárás az egész
    horgászmozgalomnak is feladhatja a kérdést: lehetséges-e, szükséges-e a
    csupán csapadékból táplálkozó, így aztán teljesen bizonytalan
    vízellátottságú tavakban horgászati hasznosítást folytatni?

    Üdvözlettel
    Sulyok Dénes Dr. Veres Ferenc
    elnök ügyvezető elnök

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .