Nyugati főcsatorna

A Nyugati-főcsatorna a Hortobágy nyugati felét, ezzel együtt a Hortobágyi Halgazdaság tavait látja el kiváló minőségű vízzel. A csatorna Tiszavasvárinál ágazik ki a Keleti-főcsatornából, vagyis vizét közvetve a Tiszából kapja. Teljes hossza 70 km. A Hortobágyi Halgazdaság vendégeiként a Gyökérkúti-zsiliptől a 33. sz főút hídjáig, valamint az árkusi-hídtól a csatorna záró-zsilipjéig, mintegy 10 km hosszúságú szakaszon hódolhatnak szenvedélyüknek a vízfolyásokat kedvelő horgászok. A 33. számú főút – Árkus-híd közötti szakasz kíméleti terület, itt horgászni nem szabad. A csatornán folytatott halgazdálkodás elsősorban a természetes folyamatok erősítésére épül. Célunk az, hogy a csatorna ökológiai adottságainak megfelelő, jó horgászati lehetőséget biztosító természetes halállományt tartsunk fenn.
A kihelyezett, illetve fenntartott halállomány ugyanakkor alapvetően hozzájárul a csatorna jó állapotának megőrzéséhez is. Mivel a csatorna adottságai nem, vagy csak korlátozott mértékben teszik lehetővé a ponty szaporodását, ezért ennek állományát telepítéssel pótoljuk. Ugyanakkor a csatornában szaporodni jól képes ragadozó halak – balin, csuka, süllő, harcsa – állományát nagyobb mennyiségű, kistestű őshonos – keszeg – halfaj telepítésével, valamint mesterséges ívási alzat kihelyezésével próbáljuk erősíteni. A csatornába a nem őshonos halfajok kihelyezése természetvédelmi és halgazdálkodási szempontból egyaránt nem kívánatos.


A fogási eredmények bizonyítják, hogy a csatornában a rekord méretű pontyok, süllők, és csukák is jól érzik magukat. Jól szórakozhatnak itt azok a horgászok is, akik a változatos fajösszetételű fogásban lelik örömüket, hiszen a Nyugati-főcsatorna 35 halfaj számára biztosít élőhelyet.
A csatornán egész évben a horgászatra vonatkozó jogszabályok és a helyi szabályozások betartásával lehet horgászni. Természetvédelmi okok miatt az éjszakai horgászat nem megengedett.
A vízterület tulajdonságai:
A Nyugati-főcsatorna Tiszavasvárinál ágazik ki a Keleti-főcsatornából. Teljes hossza 70 km. A vízkormányzást négy zsilip teszi lehetővé. A csatorna felső vezetésű, vagyis talajvízzel nem terhelt. Ez biztosítja a csatorna jó vízminőségét. A Gyökérkúti-zsilip alatti szakaszon a meder szélessége 10-12 méter között változik, a vízmélység 2-2,5 méter körüli. A maximális vízhozam a szakasz felső pontján 7 m3/s, a legalsó ponton 4 m3/s. Sajnos azonban az öntözővíz-igény csökkenése miatt az aktuális vízhozam ezeknél az értékeknél jelentősen kisebb. Nagyobb áramlásra inkább a tavaszi és őszi időszakokban lehet számítani, amikor a Halgazdaság több tavát egyszerre tölti. A szakaszon a mederszél a vízáramlás hatására padmalyosodott. Az aljzat a sodorvonalban kemény, a mederszélen gyengén iszapos. A szegélynövényzet, amely túlnyomó részben nád és gyékény nem széles, ez jól meghorgászhatóvá teszi a területet. A halaknak jó búvóhelyet jelentenek a parti növényzet gyökérzete, a benyúló hajtások, valamint a kisebb hínárfoltok. A gátakon száraz időben gépkocsival is lehet közlekedni.

A csatorna halai:
A Nyugati-főcsatornára az alföldi vízfolyások halfaunája jellemző. A Tisza közelségének köszönhetően időnként igazi folyóvízi halak (pl. domolykó, menyhal is előkerülnek). A csatornában fellelhető fajok száma 35. Szakaszunkon a halfaunisztikai vizsgálatok eredményei szerint domináns faj a karika keszeg, a bodorka, valamint a küsz. Nagyobb egyedszámban jellemző a vízre a jász, a vörösszárnyú keszeg és a compó. A szakasz domináns ragadozója a csuka, de jelentős mennyiségű a süllő és a harcsa állomány is. A nagy sügérek kedvelői eredményesen próbálkozhatnak a faj megfogására akár kishallal, akár pergetve. A gyorsabb folyású részeken eredményesen lehet balinra horgászni.
A Nyugati – főcsatorna halai:
|
Magyar név
|
Latin név
|
|
1. angolna
|
Anguill anguilla
|
|
2. bodorka
|
Rutilus rutilus
|
|
3. amur
|
Ctenopharyngodon idella
|
|
4. vörösszárnyú keszeg
|
Scardinius erythrophthalmus
|
|
5. domolykó
|
Leuciscus cephalus
|
|
6. jász
|
Leuciscus idus
|
|
7. balin
|
Aspius aspius
|
|
8. kurta baing
|
Leucaspius delineatus
|
|
9. küsz
|
Alburnus alburnus
|
|
10. karika keszeg
|
Blicca bjoerkna
|
|
11. dévér keszeg
|
Abramis brama
|
|
12. lapos keszeg
|
Abramis ballerus
|
|
13. bagoly keszeg
|
Abramis sapa
|
|
14. compó
|
Tinca tinca
|
|
15. halványfoltú küllő
|
Gobio albipinnatus
|
|
16. kínai razbóra
|
Pseudorasbora parva
|
|
17. szivárványos ökle
|
Rhodeus sericeus
|
|
18. ezüstkárász
|
Carassius gibelio
|
|
19. ponty
|
Cyprinus carpio
|
|
20. fehér busa
|
Hypophthalmicthys molitrix
|
|
21. réti csík
|
Misgurnus fossilis
|
|
22. vágó csík
|
Cobitis elongatoides
|
|
23. balkáni csík
|
Sabanejewia aurata
|
|
24. harcsa
|
Silurus glanis
|
|
25. fekete törpeharcsa
|
Ameiurus melas
|
|
26. csuka
|
Esox lucius
|
|
27. menyhal
|
Lota lota
|
|
28. naphal
|
Lepomis gibbosus
|
|
29. sügér
|
Perca fluviatilis
|
|
30. vágó durbincs
|
Gymnocephalus cernuus
|
|
31. széles durbincs
|
Gymnocephalus baloni
|
|
32. selymes durbincs
|
Gymnocephalus schraetzer
|
|
33. süllő
|
Sander lucioperca
|
|
34. amurgéb
|
Percottus glehni
|
|
35. tarka géb
|
Proterorhinus marmoratus
|

Hasznos tanácsok:
Az áramlásos időszakokban eredményesen lehet úsztatva horgászni. Az álló úszós horgászat viszont akkor élvezetes, mikor a vízkivételek szünetelése miatt a víz csak nagyon gyengén áramlik. Békés halra célszerű finom fenekező szereléket használni. Az etetésnél szintén figyelembe kell venni a víz áramlását. Kapitális halakra azok számíthatnak nagyobb eséllyel, akik rászánják az időt a rendszeres etetésre. Itt figyelembe kell azonban venni, hogy napnyugta után a területen nem szabad sem horgászni, sem tartózkodni. A Nyugati-főcsatorna kiváló terepe a pergető horgászatnak. A csukákat elsősorban a növényszegélyből csalhatjuk elő, de igazi csemege a padmaly alatt, vagy a gödrökben tanyázó harcsák, süllők zsákmányul ejtése. Balinra, sőt sügérre is eredményesen lehet horgászni. Figyelem! A műtárgyak 50 méteres körzetében nem szabad tartózkodni! Az élő csalival horgászókat könnyen érheti meglepetés, 2005-ben így akadt horogra egy rekordlistás angolna.











