Sás (Carex)

Sás

A sás (Carex) a pázsitfüvek (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége. Esetenként más nemzetségbe tartozó növényfajok közönséges nevében is szerepelhet a ?sás? szó.

 

A nemzetséget Carl von Linné írta le Species Plantarum c. munkájában 1753-ban. Az ide tartozó fajok számát 1100 és 2000 közé teszik.[1] Az egész világon elterjedtek, de főleg a mérsékelt területeken találhatók meg.

 

A legtöbb (de nem az összes) sásfaj mocsarakban, lápokban nő, ezekben gyakran a domináns vegetációt alkotja. A legtöbb sásfaj érzékeny a műtrágyákra, a meszet is beleértve. Ha élőhelyükön műtrágyát alkalmaznak, populációjuk gyors csökkenésbe kezd.

 

Évelő, 50-120 cm magas, szürkészöld színű faj. Szára éles, háromélű, mereven felálló, kb. a közepéig leveles, visszafelé érdes, kb. olyan hosszú, mint a levelek. Tőlevélhüvelyei világosbarnától piros barnáig változnak, élük recésen szertefoszló. A levéllemez kékeszöld, 5-10 mm széles, hosszan kihegyezett, szélén visszagöngyölt és élesen érdes. A virágzat 10-25 cm hosszú. A szár csúcsán 2-6 porzós füzérke áll. A porzós füzérke pelyvái fekete-gesztenye-barnák, tompának, a termősöké lándzsásak, sötét vörösbarnák, gyakran zöld hátterűek, hosszú szálkában kihegyezettek.

 

 

 

ZSOMBÉK SÁS

Évelő, szürkészöld, 20-100 cm magas, nagy zsombékot képező faj. Felálló szára élesen háromélű, felső részében erősen érdes. Tőlevélhüvelyei sárgásbarnák, fényesek, nagyok. A lemezes hüvelyek is sárgásbarnák. A levéllemez 2-5 mm széles, szürkészöld, a virágzatnál rendszerint rövidebbek. Virágzata 4-6 hengeres, 2-6 cm hosszú. Az alsó levél lomblevélszerű, a virágzatnál rövidebb. A pelyvalevelek tompák vagy hegyesek, kb. 3 mm hosszúak, feketék v. piros barnák, világos középerűek, háromnegyed v. olyan hosszúak, mint az érett tömlő.

 

Minthogy mai napig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a zsombékon a lápok mely alakulata értendő, elmondjuk, hogy a zsombék nem egyéb, mint egy sás-fajnak, a Carex Hudsonilnak (régiesen C. stricta) hatalmas, több évtizedes vagy még idősebb, oszloposán kiemelkedő gyepe.

 

 

 

 

A zsombék-sásnak ugyanis nincs tarackja, tehát nem kúszik szerte-széjjel, mint pl. a nád, hanem szárait és leveleit (?zsombék-haj”) sűrűn egymás mellett hajtja. A növény tehát kezdetben 20?100 cm átmérőjű sűrű, tömött gyepet vagy párnát alkot. Szárai és levelei évről-évre elhalnak s jövő évi hajlásai az előzők hónaljából erednek, így évről-évre pár mm.-rel magasabbról erednek a hajtások. A növény töve, az elhalt szárrészek nem pusztulnak el, hanem megmaradnak s így a növény idővel oszlopot alkot.

 

Az oszlop magassága 1-2 m-t is elérhet. Ismerve azt, hogy milyen lassan nő a zsombék, beláthatjuk, hogy az 1-1 1/2 m magas zsombékoknak milyen időseknek kell lenni.

 

A közismert növények közül a zsombék növekedésének megértésére a pálmák növekedését hozhatjuk fel például. A pálmánál az élő törzs csúcsán megjelenő levelek szorosan egymás hónaljából erednek, így a pálma törzse szintén csak annyival növekszik, amennyi levél elhal s helyette újak fejlődnek.

 

A zsombék talpa (töve) mindig oly helyen van, ahol legalább az év bizonyos részeiben víz áll. Rendszerint állandó víztükör csillog a zsombékoszlopok közt. A vízben hínár, gyakran a fehér tündérrózsa (Castalia alba) is pompázik. A nagyobb zsombékok felülete akkora és az oszlop szilárdsága olyan, hogy az ember súlyát elbírja.

 

Így zsombékról-zsombékra ugrálva, gyakran mélyen behatolhatunk a lápok belsejébe, oly helyekre is, ahol már az egyébként járhatatlan. A zsombékok persze; olykor nem éppen kényelmes távolságban vannak egymástól, súlyunk alatt inognak olykor annyira meg is hajlanak, hogy vízbe zuhanunk. Ilyenkor – bár a zsombékok közt a formáció természetéből következőleg soha sincs olyan mély víz, hogy feneket ne érnénk ? nem segít más. mint az, hogy a zsombéksásba (zsombék-hajba) kapaszkodunk, mi viszont ? lévén a sás levelének széle igen éles ? kezeinket megsértheti.

 

A zsombékosok növényzete rendszerint igen érdekes. Zsombék csak állandó lápban van s ahol zsombék van. ott más érdekes növények is élnek. A zsombékok közti vízben érdekes vízi növények, a zsombékok oldalain pedig lépi növények élnek.

 

A zsombék hazánk s különösen az Alföld speciális formációihoz tartozik, mert bár a zsombéksás külföldön is elterjedt, oly jellegzetes és oly nagy kiterjedésű zsombék-állományokat, mint nálunk, másutt nem alkot. Alföldünk vizeinek lecsapolásával zsombékosaink java része pusztulóban van, néhány szép kifejlődése azonban máig érintetlenül maradt.

Horgászboltunk Debrecenben a Kishegyesi út 146 szám alatt található. A legújabb és legjobb minőségű termékeken kívül államijegyek és területi jegyek értékesítését is ellátjuk