Vidra (Lutra lutra)

Az európai vidra (vagy egyszerűen csak vidra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. Magyarországon kiemelkedően sok található belőle Európa más országaihoz képest, elsősorban a Dél-Dunántúl halastavainál. Európa nagy részén, Ázsiában egészen Japánig, illetve délkelet felé a Szunda-szigetekig honos, de megtalálható még Észak-Afrikában is. A vizek, vízpartok közelségében érzi igazán otthon magát, különösen ott, ahol a víz csendes, nem túl erős sodrású, s a vízparton sűrű a növényzet. Általában az édesvizek környékén él, de Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben is megtalálható. Kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, nem is távolodik el a víztől pár száz méternél messzebbre. Odújának fő kijárata gyakran a víz alatt van.

 

20090129vidra

A vidra teste részben vízi életmódjához idomult. Áramvonalas alakja, az ujjai közötti úszóhártyák és viszonylag hosszú farka, valamint hajlékony teste nemcsak gyors, hanem igen fordulékony úszást tesz lehetővé. Bundája sűrű, tömött és zsíros, víz alatt pedig az is jól látszik, hogy a bundában megrekedt levegő ezüstösen csillog.
Testhossza 100-130 cm, de ebből 35-45 cm a farok hossza. Bundájának színe a hátoldalon sötétbarna, a has oldalon viszont világosabb, inkább szürkés sárgás színű. A testtömege 3-14 kg. Magyarország legnagyobb menyétféle ragadozója. Magányosan vagy családi kötelékben él. Nem alszik téli álmot. Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de olykor megtelepszik vízparthoz közeli borzvárban is. A hímek és a nőstények külön territóriumot tartanak fenn, de a hímek területe gyakran lefedi egy vagy több nőstény területét.
20090129vidra3
Igen fürge, élénk állat, rendkívül gyors reakciókkal. Étlapján főként halak szerepelnek, de békákat, rákokat, madarakat, kisebb szárazföldi emlősöket, békákat, sőt gyümölcsöket is elfogyaszt. A halastavak környékén igen nagy károkat tud okozni a halállományban, ezért ezeken a vidékeken nem is túl népszerű.
A párzási időszak februártól júliusig tart. A kölykök (1-5) a 63-65 napos vemhességi idő elteltével vakon jönnek a világra, szemük csak 30-35 nap múlva nyílik ki. A nőstény erre az időre általában egy föld alatti üregbe húzódik vissza, ahol valóságos kis fészket épít magának. A vidrakölykök 3 hónapig szopnak és 10-12 hónapig maradnak anyjukkal, ivaréretté 2-3 éves korukban válnak.
20090129vidra2
Fokozottan védett faj, fogyatkozásának fő okai a vizes élőhelyek pusztulása (a Kiskunság és Nyírség kiszáradása, halastavak számának csökkenése, vízpartok bebetonozása, parti növények irtása), víz közeli autóutak építése (gyakran elgázolják őket) és egyes vidrákról alkotott tévhitek (?nagyon sok halat eszik, gyorsan elszaporodik?). 1995-ben az Alapítvány a Vidrákért vezetésével országos mozgalom indult a vidrák megmentésére és a populáció megfigyelésére.
Az európai vidra egész kontinensünkön ritkuló faj, több nyugat-európai országban már ki is pusztult. Magyarország a fokozott védelmének köszönhetően sokkal jobb a helyzet. Sajnos védettsége ellenére hazánkban még sokszor elpusztítják, különösen a halastavak környékén, ahol kártételét legtöbbször eltúlozzák. A vízszennyezés is évről-évre mind több vidra vesztét okozza.