Folyami rák (Astacus astacus)

Folyami rák (Astacus astacus)

A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül az Astacidae családjához tartozó faj.15-20 cm nagyságú, olajzöld, vagy sötétszürke. Mészben gazdag kitinpáncéllal rendelkezik, 5 pár járólába, ollója, farki úszólemeze, rágó szájszerve van. Magyarország legfejlettebb rákjai. Öt járólábuk közül az első nagyméretű ollóvá alakult. Növekedés közben kinőtt páncéljaikat levedlik. Nemes ráknak is nevezik, mivel elég keresett a piacon. Emberi fogyasztásra nagyon alkalmas. Főleg tiszta folyókban, patakokban él. Dögevő.

 

Megjelenése

A folyami rák korábban Közép-Európában gyakori volt. Ma már ritka.A folyami rák a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai, édesvízben élő képviselője. A hím 18, esetleg 25 centiméter hosszú, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs (carapax) borítja. Két összetett szeme mozgatható, henger alakú nyélen helyezkedik el. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár-főleg a hímnél-igen erőteljes ollókban végződik. A második és harmadik pár járólábon is kis ollók vannak. A potrohon 5 (a nőstényen csak 4) pár hasadt pleopodium és 1 pár uropodium található. A hasadt, lapított uropodiumok az utolsó potrohfüggelékkel, a szintén lapos, lemezszerű telzonnal együtt 5 lemezű faroklegyezőt alkotnak. Az állat vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös.

 

 

Folyami rák (Astacus astacus)

Szaporodása

Gonadjaik a szív alatt, a bélcső felett helyezkednek el. A petefészek (ovarium) páros szerv, vékony falán átlátszanak a narancssárga peték. A rövid, özmos falú páros petevezető (oviductus) a 3. pár járóláb (a 6. torszelvényen) tőízén nyílik a szabadba. A hímek ivarszerve a háromlebenyű, sárgásfehér here (testis). Ebből kétoldalt páros, kanyargós, fehér színű ductus deferens indul ki, melynek izmos falú végső része az ondókilövelő cső. A hímivarnyílás az 5. pár járóláb tőízén van (a 8. torszelvényen). A hím a ductus deferens váladékával összetapasztott hímivarsejt adagot, a spermatophorát a cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe. A nőstény a potrohát a tor alá hajtva a petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és megkezdi a peték lerakását, melyek a spermatophorából kiszabadult spermiumokkal találkozva megtermékenyülnek. 200-300 petét rak le a nőstény, melyeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötnek egymáshoz és a potrohlábakhoz. Az anyaállat tavaszig a potrohlábain hordozza a a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosytja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak 20 kisrák kell ki. A frissen kikelt rákok szelvényszáma teljes, minden testrészük kialakult, külalakjuk csaknem azonos a felnőtt állatokéval. Nincs lárvalak, epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek. Később elhagyják anyjuk potrohát és önálló életet kezdenek. Növekedési és vedlési periódusok váltják egymást. A 4. évre válnak ivaréretté, innentők kezdve a nőstények évente kétszer, a hímek egyszer vedlenek.

Horgászboltunk Debrecenben a Kishegyesi út 146 szám alatt található. A legújabb és legjobb minőségű termékeken kívül államijegyek és területi jegyek értékesítését is ellátjuk a hét minden napján.