A barázdás csíkbogár (Acilius sulcatus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a csíkbogarak (Dytiscidae) családjához tartozó faj. 1,5-1,8 cm hosszú. A nőstényeken levő széles barázdák sűrűn szőrözöttek; elülső lábaikon nincs bunkó alakú megvastagodás. A hímek szárnyfedői simák, elülső lábaikon egy-egy kerekded tapadókorong van. A bogár sárga-fekete rajzolatú. Lapított, áramvonalas testével kiváló úszó. A hosszú úszósertékkel ellátott hátulsó lábak evezőként szolgálnak. A nőstény ki nem száradó vizekbe, a vízinövények felhasított szárába rakja petéit. A bogarak tartózkodási helyük vízében a jég alatt telelnek át. Ragadozó, kis termete miatt a halivadékra nem veszélyes, rovarlárvákra, csigákra vadászik.
Megjelenése
A barázdás csíkbogár 1,5-1,8 centiméter hosszú. Erősen lapított teste széles-ovális. A hím és a nőstény egymástól nagyon eltérő (ivari kétalakúság). A nőstények szárnyfedőin 3-4 borda húzódik, a közöttük levő széles barázdák sűrűn szőrözöttek. Előhátukat két fekete harántsáv díszíti, homlokán „V”-alakú mintázat van. Elülső lábaikon nincs bunkó alakú megvastagodás. A hímek szárnyfedői simák. Elülső lábaikon a sárgaszegélyű csíkbogárhoz (Dytiscus marginalis) hasonlóan egy-egy kerekded tapadókorong van, amelynek segítségével párosodáskor a nőstény előhátán megfogódzkodnak. A barázdás csíkbogár jellegzetes sárga-fekete rajzolatú. Ideálisan áramvonalas, lapított testével mind a hím, mind a nőstény kiváló úszó. A hosszú úszósertékkel ellátott hátulsó lábak evezőként szolgálnak. Úszáskor ezeket együtt mozgatják.
Életmódja
Élőhelye az iszapos talajú álló- és lassú folyású vizek, de mocsarakban, sőt pocsolyákban is előfordul. Jól repül és jól úszik. Élő és elhullott víziállatokkal táplálkozik. Párzás közben a hím elülső lábainak tapadókorongjával tartja magát szorosan a nőstény hátán. Petéit tavasszal a szárazföldön(!) rakja le, több, egyenként 30-40 petét tartalmazó petecsomóját nedves kéreg vagy mohaszőnyeg alá rejti. A hosszúkás testű lárvák 2-3 hét alatt kelnek ki, és főként vízibolhákra vadásznak. A szárazföldön bábozódnak be, az imágó a vízben telel át.
Sárgaszegélyű csíkbogár
A sárgaszegélyű csíkbogár 27-35 milliméter hosszú teste áramvonalas. Hátulsó lábain hosszú úszóserték találhatók, a hím elülső lábain nagy, kerek tapadókorongok vannak. Felsőteste sima és fényes, a nőstény mindegyik szárnyfedőjén mintegy 10 mély barázda látható. Színe feketésbarna, zöldes csillogással. Az előtor hátát széles sárga szegély veszi körül, a szárnyfedők oldalt sárga szegélyűek.
A sárgaszegélyű csíkbogár lárvájának hossza körülbelül 6 centiméter. Feje elöl kiszélesedik. A tőr alakú rágókban finom csatorna húzódik, amely a rágó csúcsa közelében nyílik a szabadba. Lábain úszóserték találhatók. Hátsó testének vége elkeskenyedik, az utolsó szelvény csőszerűen megnyúlt csúcsán 2 légzőnyílás (stigma) van. A sárgaszegélyű csíkbogár nagyobb állóvizek és halastavak lakója. Tápláléka vízi rovarok és kétéltűek lárvái. A fiatal halivadékot is megtámadja.
A sárgaszegélyű csíkbogár lárvájának tápláléka kizárólag élő rovarlárvák, ebihalak és kishalak. Rágóit a zsákmányba vájva a csatornán át tripszintartalmú folyadékot fecskendez áldozatába, megbénítja, és az emésztést is megkezdi. A feloldott testtartalmat a lárva rágóival felszívja.