Naphal (Lepomis gibbosus)

naphal

 

Jellemzői:
Teste zömök, igen magas, oldalról erősen lapított. Feje viszonylag nagy, orra rövid, alig hosszabb, mint a szem átmérője. A kifejlett példányok kopoltyúfedőjének felső részén egy fülszerű, fekete-piros folttal díszített bőrfüggelék van. Szája kicsi és felső állású, hasítéka is fölfelé irányul. Hátúszójának kisebb magasságú első részét 10 tüske merevíti, a hátsó részét 10-12 elágazó sugár. Farkalatti úszójának elején 3 tüske van, mögötte 9-11 osztott sugár . Hasúszói előre tolódtak, alig valamivel a mellúszók mögött kezdődnek. Pikkelyei aránylag nagyok, erősen ülnek, számuk a hátoldal felé ívelt oldalvonalon 37-41. Színe kékes olajzöld, tarka mintázattal. A nagyobb példányok testhossza 10-15 cm, olykor kevéssel több.

 

Élettani sajátosságok:
Két-hároméves korára lesz ivarérett. Szaporodási időszaka május-június, de kedvező körülmények között július-augusztusban másodszor is szaporodhat. Az ívásra készülő hímek a sekély szélvizek gyökerekkel átszőtt aljzatán lapos mélyedést készítenek. Az odacsalt nőstények ebbe rakják le ikrájukat, amit megtermékenyítés után a hímek őriznek, gondoznak. Az ikraszemek átmérője 1 mm, számuk nőstényenként 3-5 ezer.

 

Élőhely:
Kifejezetten áramlás kerülő faj, limnofil. Tiszta vizű, sekély, hinaras vizeinkben mindenütt jelentős állományai alakultak ki. Táplálkozási helye a vízoszlop, elsősorban gerinctelen élőlényeket fogyaszt, ennek megfelelően az insectivor/invertivor táplálkozási guildbe sorolható.

 

Elterjedés:
Észak-Amerikából behurcolt, adventív faj. Mára egész Európában széles körűen elterjedt a szubmerz hinarakkal benőtt vízterekben. Németországból került Magyarországra 1905-ben.

 

Természetvédelmi státus:
Invazív halfaj, semmilyen védettséget nem élvez

 

Halászati hasznosítás:
A horgászok előszeretettel használják csalihalként.