Címünk: 4031, Debrecen Kishegyesi út 146. Tel.: (52) 739-299 Email: info@kapitalis.eu Rendelj akár regisztráció nélkül!
Kapitális Horgász Egyesület
Szállítás már 990Ft-tól

Egyesületek

A horgászegyesületekről

Egyesületi alapszabályokból néhány megfogalmazás, mely az egyesületi tagok jogait rögzíti:Az egyesületi tagokat (az ifjúsági tagokra vonatkozó esetleges korlátozások, pl válaszhatóság, stb kivételével) egyenlő jogok illetik meg.
Ezek lehetnek:
– tagjaik részére a törvényi előírások szerint az állami horgászjegy megvásárlási, igénylési lehetőségéről gondoskodik az egyesület
– az állami horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az engedélyen feltüntetett vízterületen horgászni
– az egyesület, ill.más horgászszervezetek által fenntartott horgásztanyákat, felszereléseket tagsági alapon ingyenesen, vagy költség hozzájárulás, díjfizetés mellett igénybe venni
– az egyesület által szervezett oktatásokon, előadásokon, horgászversenyeken, táborokban, horgásztúrákon és más rendezvényeken részt venni
– egyesületi közgyűlésen tanácskozási, indítványtételi, szavazati joggal részt venni. A felnőtt tagok bármely egyesületi tisztségre megválaszthatók. Az ifjúsági tagokra általában egyesületi tisztségre való választási korlátozás vonatkozik
– egyesületi tisztséget, vagy kijelőlt szakfeladatot elvállalni, elvégezni
– egyesületi vezetőségnek indítványt, javaslatot tenni
– a küldöttközgyűlési formát választó egyesületeknél a küldötteket megválasztani
– stb.,

A horgászegyesületi tagok kötelességei lehetnek többek között:
– az alapszabályt, a közgyűlés és az egyesület vezető szerveinek határozatait megtartani; védeni az egyesület tulajdonát;
– a megállapított tagdíj és egyéb díjakat az előírt határidőig megfizetni;
– az egyesület közgyűlésén részt venni;
– a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet és az egyes vízterületekre vonatkozó további korlátozó intézkedéseket, a helyi horgászrendet megtartani és megtartatni;
– a fogási eredménynaplót az előírások szerint vezetni és határidőre az egyesületnek leadni;
– a természet és a vizek tisztasága felett őrködni és a vízszennyezéseket haladéktalanul az egyesület vezetőségével közölni.

Az alapszabály alkotásánál lehetőség van az egyesület számára, hogy a tevékenységi körére a törvényi, rendeleti előírásoknál jóval szigorúbb feltétel- és követelményrendszert határozzon meg a tagság részére. Teszik ezt legtöbbször annak érdekében, hogy egyesületi céljaikat, feladataikat eredményesen, a tagság számára gyümölcsözően, előnyöket biztosítva és megtartva lássák el.

Az egyesület tevékenysége során minden egyes tag érdekérvényesítési igényét teljeskörűen ritkán tudja ellátni. Viszont minden egyesület mindenkor arra törekszik, hogy a tagság minél demokratikusabb többségi döntést hozó folyamatában az egyesülésből származó előnyöket, eredményeket valamennyi tag élvezhesse.

Az egyesületek bejegyzése alapszabályának elfogadása, az egyesület képviselőinek rögzítése a székhely szerinti bíróság joga. Egyesületek tehát a bíróság bejegyzésével jönnek létre, vagy annak törlésével szűnnek meg.

Az egyesület törvényességi felügyeletét az egyesület székhelye szerinti illetékes ügyészség látja el.

Az egyesület haszonbérletében, használatában lévő vízterületek hatósági felügyeletét, halászati-horgászati jogok és azt érintő gazdálkodási kezelésben az FVM megyei FM hivatalainak Halászati Hatóságai (a Vadgazdálkodási és Halászati Felügyelőségek) a halászati felügyelők által látja el.

A vizek vonatkozásában a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok, a vizek természetvédelmi kérdései a természetvédelmi hatóságok, nemzeti parkok, a halászati őrzés vonatkozásában a hatósági felügyeletet a halászati hatóság a rendőrhatósággal együtt látja el.

Az egyesületek pénzügyi gazdálkodásának hatósági felügyeletét az illetékes APEH Társadalom- és Egészségbiztosítási Szervezetek felügyelik.

Végül álljon itt az egyesülési törvény jelenleg hatályos változata, melyből az egyesülés legfontosabb feltételrendszereiről lehet tájékozódni.

1989. évi II. törvény

az egyesülési jogról

Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében – összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések
1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
(2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(2) A párt munkahelyi szerveződésére, gazdálkodására (19. §), valamint megszűnésére [16. § (2) bekezdés e) pont, 20-21. §] külön törvény rendelkezései az irányadóak.
4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.
5. § Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete.

II. Fejezet

A társadalmi szervezet alapszabálya
6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
7. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja – az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül – nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
(2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.

III. Fejezet

A tagok jogai és kötelességei
8. § (1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint – társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén – más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(2) Párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. A párt magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai a párton belül jelöltállítási és szavazati joggal nem rendelkezhetnek.
9. § A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(3) A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.

IV. Fejezet

A társadalmi szervezet szervezeti rendje
11. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
(2) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
(3) Az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.
12. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály – a legfelsőbb szerv helyett – a szervezet más szervére bízhatja.

V. Fejezet

A társadalmi szervezetek szövetségei
13. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VI. Fejezet

A társadalmi szervezet felügyelete
14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A kérelemhez csatolni kell az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott okiratokat.
(2) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait – ha e törvény másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegéből más nem következik – kell megfelelően alkalmazni.
(3) Hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(4) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti, a (6) bekezdésben meghatározott esetben az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott módon. A társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.
(6) Ha a kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (4) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
(7) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni; a bejelentésre az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(8) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.
(9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült – az alapszabály mellékletét képező – nyilvántartás nem nyilvános.
(10) A bíróság a társadalmi szervezet adatait számítógépen rögzíti.
16. § (1) A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által [14. §] indított perek a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
(3) A párt vonatkozásában a 16. § (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyelő biztos csak a párt gazdálkodásának ellenőrzésére rendelhető ki.
17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

VII. Fejezet

A társadalmi szervezet gazdálkodása
18. § A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
19. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.
(2) A társadalmi szervezet – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

VIII. Fejezet

A társadalmi szervezet megszűnése
20. § A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
21. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések
22. § Az e törvény hatálybalépésekor működő és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek 1989. december 31-ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet megszűntnek kell tekinteni.
23. § Az e törvény hatálybalépése előtt külön jogszabály alapján létesített, illetőleg működő társadalmi szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
24. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket – a politikai párt kivételével – meghatározza.
25. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.
(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre e törvény 11. §-ának rendelkezései nem terjednek ki.
28. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti:
az egyesületekről szóló 1970. évi 35. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 29. törvényerejű rendelet és az 1983. évi 27. törvényerejű rendelet; a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a; az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-ának (4) bekezdése; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-ának (2) bekezdésében a “…míg egyesületnél a felügyelő szerv hozzájárulására van szükség.” szövegrész.

Magyarországon a nagy horgászközösséget alkotó 1055 horgászegyesület székhely szerinti megoszlását tekinthetjük át a következőkben. A települések többségében egy horgász egyesület található, de igen sok településen kettő, vagy lakosság létszámával, a térségben található vizek számával, nagyságával összefüggésben több is működik. A városokban már általában jó néhány egyesület tevékenykedik, a nagyobb, illetve a megye székhelyű nagy városokban már sok egyesület található.

A fővárosban, Budapesten jelentős számban vannak kisebb és nagyobb horgász egyesületek és itt működik az egyik legnagyobb, több mint 20.000 tagot számláló egyesület is.

Feliratkozás hirlevelünkre

Kosár
Termék kereső
Nyitva tartás
Hétfő 12:00-18:00
Kedd-Péntek 9:00-18:00
Szombat 7:30-14:00
Vasárnap 7:30-12:00