Nyár eleje óta, szinte hetente járunk hétvégente a Fancsikára, igazi eredményt eddig nem sikerült bejegyezni, de ami késett, az nem múlt. A mai napon ismét meglátogattuk a már jól megszokott helyünket, természetesnek vettük, hogy ismét a pihenés lesz a középpontban. Szokásunkhoz hűen, azért megszabadítottuk még a horgászat elején a tavat egy pár deka törpeharcsától, de abba hamar beleuntunk, bár kivételesen nem is csak az apraja jött.
Ismét egy vasárnap, ismét egy pihenőnap, ismét egy peca. A hely megválasztása a Tüskevárra esett. Délelőtt 9 körül érkezünk meg. Gyors feltérképezés után a magas partot vettük célba, mivel a sziget zsúfolásig tömve volt. A hosszú partszakasz legutolsó helyén pakoltuk le magunkat, mondván, hogy ezen a részén a tónak még soha nem pecáztunk, hátha itt ólálkodnak a kapitális példányok.
Minden kezdet nehéz. Ez így volt a horgászat helyének meghatározásánál is. Több horgászhely is van, de vajon melyiket válassza az ember, így október elején. A mostani horgászat célja, főként a pihenés és kikapcsolódás volt, nem feltétlenül az, hogy akár hal is kerüljön a merítőbe. (nem mellékesen került). Püspökladányban a hatos horgásztóra mentünk. A tóról azt kell tudni, hogy hal gazdag terep, csak az akadók nagyban megnehezítik a fenekező horgászatot. Mi ezt előre tudtuk, így az úszós módszert is alkalmaztuk, mint rajtunk kívül az összes többi horgász. Még soha nem láttam egy helyen ennyi úszózó horgászt.
A napijegyes tavakról mindenkinek megvan a véleménye, így nekem is. Maga a hely szerintem az egyik legigényesebb horgászhelyek közé sorolható. A tógazda egy hal centrikus ember, aki odafigyel arra, hogy miként bánnak a kifogott halakkal. Nekem nagyon jó élményem van az első horgászatomról a tavon. Még valamikor a nyár elején lehettem kint bátyámmal és fogtam egy 8 kg körüli pontyot. Akkor mondta a halőr srác, hogy éjszakánként a nagyobbak is jönnek.
