A lentebb megjelenő cikk az Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portálon jelent meg, aki levélben fordult a Vízügyi Igazgatósághoz az erdőspusztai tavak jövőjével kapcsolatban. A levél és a válaszlevelet egy az egyben közöljük. Érdemes elolvasni.
„Tisztelt Vízügyi Igazgatóság!
Honlapunkon az Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portálon rendszeresen foglalkozunk az erdőspusztai tavak, víztározók helyzetével amely az utóbbi években különösen siralmas állapotot mutat. A Debrecen keleti határában fekvő erdőspusztai tájegység a város és a környező települések egyetlen pihenőövezete. amelynek ékességei az erdőspusztai víztározók. Erre a területre nagyon sokan járnak ki kirándulni, kerékpározni így különleges érdeklődés övezi ezt a területet.
Tudjuk hogy az erdőspusztai tórendszer a dél-nyírségi vízgyűjtő területről táplálkozik és időjárásnak, csapadéknak a függvényében erről a területről érkezik az éltető víz az Erdőspusztákra.
A tavalyi év katasztrofális vízhelyzete után amely az erdőspusztai tavakat sújtotta valamelyest megnyugtató hogy az utóbbi hetek esőzései után megindult a víz a dél-Nyírség irányából. A dél-nyírségi vízgyűjtőrendszert mint egy nagy érhálózat rengeteg kisebb nagyobb csatorna hálózza be amelyek a víztározókba szállítják a lehullott csapadékot. Ebből a horgászok, túrázók, kirándulók csak annyit látnak hogy az egyik tóba ömlik a víz, a másikon átengedik, vagy van olyan víztározó a környéken amely még most is teljesen száraz. Ezzel a témával kapcsolatban az utóbbi időben egyre több kérdés érkezett hozzánk, amelyekre szeretnénk szakszerű választ adni, így mindenféle találgatások feltételezések mellőzésével önöktől kérnénk választ ezekre a kérdésekre amelyeket megjelentetnénk oldalunkon.
Ezek a leggyakrabban feltett kérdések:
Van e valamiféle stratégiai sorrend az erdőspusztai víztározók feltöltésével kapcsolatban? Láttuk hogy vannak olyan tározók amelyekbe teljes intenzitással engedik a vizet, ( Vekeri, Hármashegyi-tó, ) de vannak olyanok amelyekbe abszolút nem engedik hogy víz jusson. ( Fancsika -II, Mézeshegyi-tó) Vagy van olyan tározó ( Fancsika-I ) amelybe beengedik a vizet, de a másik végén kiengedik így nem tud a tározó feltöltődni.
A másik kérdés a tavak mederkarbantartása. Többen kérdezték hogy az elmúlt időszakban, néhány hónapban míg ezek a tavak zömében ki voltak száradva, miért nem történt mederkarbantartás? Itt elsősorban a hordalékkal feltöltődött tómedrekre, elvadult felgazosodott mederrészekre gondolok. Most lehetőség lett volna ezeknek a tavaknak a kitisztítására.
Mi a jövőkép ezekkel a tározókkal kapcsolatban? Mint turisztikai övezet, kéktúraútvonal mellett elterülő terület, egykoron jelentős létszámú horgászt, pihenni vágyó turistát ide vonzó környezet, terveznek e fejlesztést vagy egyszerűen csak tervezik e az erdőspusztai tavak megmentését, rekonstrukcióját?
Az állam ebben az évben valóban újra pályáztatja ezeknek a víztározóknak az üzemeltetési jogát?..és mit fog ez jelenteni? Mit lehet erről tudni?
Önök szerint mikor lesz létjogosultsága a CIVAQA ? -Terv megvalósításának? -vagy egyáltalán napirenden van-e még ez a program?
Zömében ezek a kérdések foglalkoztatják a környék horgászait, túrázóit amelyekre szeretnénk önöktől választ kapni, amelyet aztán honlapunkon fogunk közzé tenni.
Mihamarabbi válaszukat előre is megköszönve:
Tisztelettel: Harangozó Ferenc Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Bara Sándor igazgató úr küldte el a válaszlevelet, amely így szól:
Erdőspusztai tározók
Az erdőspusztai tározók a Fancsika I, II, III, Bodzás, Haláp, Mézeshegy és Vekeri tározókat foglalja magában, az 1970-es években létesültek. A Fancsika I, II, III, Bodzás és Halápi tározók tartoznak a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe. A többcélú vízgazdálkodási feladatuk ellátása során nagymértékben hozzájárulnak a környezeti értékek megóvásához.
A tározók Erdőspuszta középső részén Fancsika-Haláp térségében helyezkednek el. A tározók feltöltése, vízpótlása csak természetes úton, a vízgyújtón összegyűlő csapadékokból lehetséges!
A tározók elsődleges funkciója a belvíztározás. A tározóknak biztosítani kell a csatorna kapacitását meghaladó belvizek mindenkori befogadásának lehetőségét a tározóktól délre lévő területek mentesítése érdekében.
A tározókat két egységbe csoportosíthatjuk:
Fancsikai tavak elsődleges funkciója a belvíztározás, ugyanakkor önmagukban is közcélúak, hiszen a bennük tározott víz a környezet szebbé tételét is szolgálja.
-Bodzás-Halápi tavak, melyek a belvíztározáson túl a belvízmentes időszakban biztosítják a közcélú, illetve a Fancsikai tavak vízpótlását, ezeket a tavakat a várható tavaszi belvízvédekezési időszakra leürített állapotban kell tartani.
Fancsika I tározó:
A tározó feltöltése két irányból történhet: belvizes időszakban elsősorban a Kati-ér-Fancsika I összekötő csatornán keresztül, míg vízhiányos időszakban a Cserei-ér-Fancsika I összekötő csatorna felől is tölthető. A tározó leürítése a Kóc-éren át történhet. A tározó 780 ezer m3 belvíz visszatartására, tározására alkalmas.
Fancsika II tározó:
A tározó feltöltése két irányból történhet: Északi irányból a Kati-éren keresztül, Keleti irányból a Bodzás-Fancsika II összekötő csatorna felől. A leürítés a tározó déli töltésében lévő műtárgyon keresztül a Kati-érbe lehetséges. A tározó 270 ezer m belvíz visszatartására, tározására alkalmas.
Fancsika III tározó:
A tározó feltöltése a Fancsika II tározó felől a Kati-éren keresztül végezhető. A leürítés a tározó keleti töltésében lévő műtárgyon át a Kati-érbe lehetséges.
A tározó 110 ezer m3 belvíz visszatartására, tározására alkalmas.
Bodzás tározó:
A tározó feltöltése két irányból történhet: Észak-kelet felől a Bodzás-éren keresztül, keleti irányból a Gúti-éren át tölthető a tározó. Belvizes időszakban a leürítés a tározón átvezető Bodzás-éren végezhető, míg vízhiányos, belvízmentes időszakban Fancsika II tározó vízpótlása érdekében a Bodzás-Fancsika II összekötő csatorna a leürítés iránya. A tározó 390 ezer m3 belvíz visszatartására, tározására alkalmas.
Halápi tározó:
A tározó a Gúti-ér felső vízgyűjtőjéről összegyúló vizek visszatartására létesült. A feltöltése és a lecsapolása is a Gúti-éren keresztül történik. A tározó a közcélú tavak vízpótlását is szolgálja. A tározó 960 ezer m3 belvíz visszatartására, tározására alkalmas,
A Mézeshegyi illetve Vekeri tározók, tavak nem tartoznak a TIVIZIG üzemeltetési körébe. A Mézeshegyi tározót a Szárcsás-ér és Kati-ér belvízcsatornák táplálják, míg a Vekeri tározó teljes mértékben a Kati-érre támaszkodik feltöltés, vízpótlás szempontjából. A tározók lecsapolása Mézeshegyi tározó esetében a Szárcsás-éren, míg a Vekeri tározó esetében a Vekeri lecsapoló csatornán keresztül a Kati-ér irányában lehetséges.
2011. évet követő csapadékhiányos időjárás következtében az erdőspusztai tavak vízszintje évről évre csökkenő tendenciát mutatott. 2012. évben a száraz időjárás következtében a Bodzás, Haláp és Fancsika III. tározók már augusztus közepére kiszáradtak. A Fancsika I. tározónál pedig olyan mértékben lecsökkent a vízszint, hogy vízminőség romlás és halpusztulás volt tapasztalható. A többi tározónál is rendkívül alacsony vízállások alakultak ki. 2015. évben ezek a tavak teljes mértékben kiszáradtak.
A 2016. évi januári, februári csapadékok hatására megindult a tározók lassú feltöltődése. A tározók lecsapoló műtárgyai lezárt állapotban vannak. A feltöltődés szempontjából kedvezőbb helyzetben a Fancsika Il. tározó (2016.02.18. vízállása 115cm) illetve Vekeri-tó van.
A tározók feltöltése víz utánpótlása csak természetes úton lehetséges, a Fancsika I – II., Bodzás és Halápi tározók feltöltése jelenleg (2016. február) folyamatos.
2015.02.15-én megfogalmazott kérdésekre az alábbi válaszokat adjuk:
Hidrológiai feltételek függvényében a tározók igénybevétele változó lehet. A tározók részben kölcsönhatásban vannak egymással, ezért megfelelő körültekintéssel kell a belvíz visszatartását végrehajtani, mérlegelve az érkező vízhozamokat a várható csapadékot, a belvízrendszer telítettségét. Problémát jelenthet, hogy kora tavaszi időszakban túl töltjük a tározókat, ezzel elveszítjük egy újabb belvizes időszak vízvisszatartási lehetőségét. A Vekeri és Mézeshegyi tározók jóléti céllal épültek, ezért azoknak a teljes feltöltése nem okoz belvíz visszatartási problémát.
Vízrendezési források hatékony felhasználása során a fontosabb rendszer elemek élveznek előnyt szivattyútelepek, főcsatornák, belterületek vízelvezető csatornái.
Vízgazdálkodási szempontból a funkciók fenntartása szükséges a rendszer belvízelvezető képessége érdekében. Turisztikai szempontú fejlesztések nem tartoznak a vízügyi alapfeladatok körébe. Ilyen jellegű megkeresés az elmúlt időszakban igazgatóságunkhoz nem érkezett.
A Fancsika I, II, III , Bodzás és Halápi tározók vízjogi üzemeltetési engedélye határozatlan időre az igazgatóság nevére szól. A vízterületek halgazdálkodási jogának kérdésében a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Hajdú-Bihar megyei Kormány hivatal l. fokú halászati hatósága az illetékes.
Debrecen környéke vizekben szegény, ezért a város környékének vízzel történő ellátása fontos feladat. A tározók megnyugtató vízpótlására, feltöltésére a jövőben végzett rekonstrukciókkal, fejlesztésekkel nyílna lehetőség, erre leginkább a CIVAQUA program lehetne a legalkalmasabb. A CIVAQUA projekt, mint komplex vízszolgáltató rendszer egyszerre biztosíthatja a természetvédelem, a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság gazdasági-, valamint idegenforgalmi, sport és rekreációs igényeinek kielégítését és fejlesztését. A CIVAQUA projekt megvalósulása esetén a Keleti-főcsatorna vizéből történő vízpótlás költsége a szivattyús átemelés miatt jelentős, ezért az üzemeltetési költségek finanszírozásába szükséges az érdekelt célcsoportok bevonása. Igazgatóságunk a CIVAQVA projekt előkészítését elvégezte, megvalósítása pályázati illetve támogatási forrás függvénye.
Forrás: Erdőspusztai Turisztikai portál
