A víz és hiánya

A víz a mindennapi élet nélkülözhetetlen eleme, alapfeltétele. Az érte folyó küzdelem súlyosságát mi sem jellemzi jobban, hogy a davosi Világgazdasági Fórum az idén a vízügyi válságot jelölte meg a fő kockázati tényezőként, hiszen jelenleg 1 milliárd ember (100 Magyarországnyi ember!) nem jut a környezetében ivóvízhez, 2 milliárd szennyvízelvezetéshez. Az egyre nagyobb gondokat okozó klímaváltozás, az intenzív időjárási szélsőségek – mostanában a csapadékhiány – fokozódásának vagyunk egyre inkább tanúi, sőt elszenvedői, amire a Debrecen keleti részészén lévő tavak kiszáradása, az élővilág pusztulása mutat fel drámai példákat.

Évtizedek óta többször is napirendre került a Nagyerdőnek és az Erdőspusztának az élővíz ellátását a Keleti-főcsatornából biztosító beruházás, érdemi előrelépés azonban eddig nem történt. A június elején a Megyeházán tartott szakmai konferencián elhangzottak biztatásként, bizakodásként is felfoghatók: a 2020-ig tartó Uniós költségvetési ciklusban olyan pályázati kiírások is várhatók, amelyek 35-40 év után megoldást jelenthetnek a rendszeres vízhiány leküzdésére, a kiszáradt tavak majdani feltöltésére és újbóli horgászati hasznosítására is.

A horgászok megszokott útiránya a Fancsikai, Mézeshegyi, Vekeri-tavaktól Látóképre, a Keleti-főcsatornára, más egyesületi vizekre, a Tisza-tóra terelődött át és számuk a kialakult körülmények ellenére is növekedést mutat: 2014-ben 874 fővel volt több horgász Hajdú-Biharban, mint egy évvel korábban, és már az idén is 500-an tették le az engedélyek kiváltásának feltételét jelentő horgász alapismereti vizsgát, jelezvén ezzel is, hogy ők is a természetben, a vizek partján szeretnék eltölteni szabad idejük egy részét.

A megyei horgászszövetség a Keleti-főcsatornát, a Látóképi víztározót, a Hortobágy-Berettyót is rendszeresen halasítja, az idén eddig 11 ezer kg pontyot, 10 ezer darab előnevelt jászkeszeget telepítettek a vizekbe 8,5 millió Ft-ot költöttek halvásárlásra, s még legalább 10-12 millió Ft ilyen célú kiadását tervezik. A telepítések júliusban, augusztusban és szeptemberben is folytatódnak és a vízhasznosító egyesületek is rendre halasítják saját tavaikat.

Az idén 19 szövetségi és egyesületi horgászversenyt rendeztek meg, az élversenyzők készülnek a június 27-28-i Országos Bajnokságra, a Velencei-tóra.

A megyei ifjúsági tábort a püspökladányi tavaknál rendezik meg, ahol a szakmai felkészülés mellett más programokat, szórakozási lehetőségeket is igyekeznek biztosítani a fiataloknak, akik a helyiek horgász versenyén is részt vesznek. (A költségek 50 %-át a megyei szövetség ezúttal is átvállalja.)

Ahogy az országban mindenütt, Hajdú-Biharban is várja a Szövetség az állami tulajdonú vízterületek újbóli, hosszú távú (15 éves) haszonbérletének pályázati feltételeit szabályozó kormányzati rendeletet és az egyes vizek konkrét pályázati felhívásait, hogy arra felkészülve, a tagegyesületeik ilyen törekvéseit is segítve sikeresen vehessenek részt a horgászvizek újraelosztásában.

A víz azonban nemcsak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás színtere: nemegyszer a tragédiáké is! A természetes víz nem strand! Sok-sok drámai esemény forrása, ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a körülményt! 47-en fulladtak az idén eddig vízbe az országban – adták hírül június 10-én a médiák ? s a nyár még csak most kezdődött. Ez a döbbenetes szám és benne a június 7-i látóképi tragikus haláleset is szolgáljon mementóként mindenkinek: Vigyázzunk magunkra!

Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szövetség