Lehalászás alatt a Mézeshegyi-tavak

Az erdőspusztákat érintő kiszáradási folyamat sajnos nem kegyelmezett a Mézeshegyi tavaknak sem. Mára a vízszintje odáig apadt, hogy egy gumicsizmában át lehet kelni rajta. Ezért a Zöld Arany horgászegyesület nem halogatta tovább, és a mai napon megkezdték Mézeshegyi-tavak teljes lehalászását.

Már nyáron látható volt hogy baj lesz a tavak vízszintjével, így a tagság már akkor rendeletet hozott a lehalászás szükségességéről. Annak idejét akkor  nem határozták meg, ugyanis akkor még volt 70-80cm víz a tározókban. Másrészt pedig reménykedtek benne hogy az országszerte esős időjárás kegyes lesz ehhez a térséghez is. De ez sajnos nem így lett, mára már egy szál gumicsizmában át lehet kelni a Mézeshegyi-tó egyik partjáról a másikig. Ezért az egyesület többsége a lehalászás szükségessége mellett döntött.

Tették ezt azért mert a téli fagyok beköszönte, és a kritikusan alacsony vízállás kettős hatása már annyira lecsökkentené a halak életterét hogy félő hogy elpusztulnának. A kifogott állomány értékesítve lesz, melyet egy Nagykállói vállalkozó vesz majd meg.

Az egyesületen belül nem volt egyöntetű ennek a döntésnek a meghozása ugyanis sokan érveltek amellett, hogy nem szabadna ezzel a döntéssel megsemmisíteni a tó eddig nevelgetett halállományát. Ugyanis ezzel a döntéssel megszűnik az egyesület kinevelt halállománya így egy esetleges jövő évi kezdés alkalmával, amely már csak a kis tavon működne, csupa friss telepítésű kis testű halakból áll majd egy mindössze néhány hektáros tavon.

A lehalászás eredeti időpontja december 8.-ára lett meghirdetve, de különböző bürokratikus akadályok miatt egy nappal csúszott annak megkezdése.

DSCF2771

A halászatot a kis tavon kezdték, ahonnan egy húzással lehalászták az alig néhány mázsás halállományt. Csak ízelítőleg pontyból 240kg volt a kis tóban, süllőből 9kg, de csukából is csak pár darab. Busából néhány darab volt, amelyek közül a legnagyobb, egy kb. 20 kilós egyed sajnos nem élte túl a lehalászást.

DSCF2769

A közhangulat alapján megítélve  nem ennyi halra számítottak a kis tóból a horgászok. Ami azt jelenti hogy jóval több volt az évközi kifogás mint azt a jegyzett fogási eredmények tükrözték. Ehhez még azt is meg kell jegyeznem hogy beszakadt gereblyéző felszereléseket is találtak a munkájukat végző halászok.

A kis tó gyors kitakarítása után a nagy tóra települtek át a halászok. Ekkorra már 15-20 főre duzzadt az érdeklődő horgászok száma, akik élő egyenesben akartak meggyőződni róla hogy mekkora is a Mézeshegyi tavak halállománya. Az időjárás sajnos nem volt ideálisnak mondható, ugyanis egész nap hideg szeles esős idő volt.

A lehalászást Pálóczi Imre és csapata végezte, akik mint egy 10-en, dacolva a rossz idővel keményen  húzták a 300m-es iszappal, és hallal telt kerítő hálót.

DSCF2772

A nagy tó lehalászásának teljes eredményéről még nincs hírünk, ugyanis azt több ciklusban végzik, több lehúzással. Kint létünkkor az első húzás eredményét láttuk, amely állítólag a nagy tó  legjobb haltartó helyéről történt, ez a kint lévők véleménye szerint kb 10-15 mázsa lehetett. Ezekben rengeteg kárász volt. Viszonylag kevésnek mondható volt a ragadozók száma, és amurból sem sokat láthattunk. Harcsából is kevés volt, de pontyból volt bőven. Busa is akadt a hálóba. Igazán kapitális méretű halat nem láttunk az első merítés alkalmával. Ennek valószínűleg az is volt az oka a kint lévők szerint, hogy a nagy harcsák valószínűleg beleülve az iszapba, illetve mélyedésekbe elcsúsztak a háló alatt. Az viszont egyértelműen látható volt hogy a folyamatosan iszapba merülő kerítőháló kiszabadításakor jócskán szöktek ki halak a háló fogságából.

DSCF2779

DSCF2785

A tó mellett összegyűlt horgászok legtöbbje sajnálkozva nézte kedvenc horgászhelyének  lehalászását, egyben ezzel végét is jelentve annak, egy időre legalábbis biztos, de kényszerű intézkedését fogatták, amellyel esetleg egy tavaszi katasztrófát előznek most meg.

DSCF2789

DSCF2792

DSCF2795

DSCF2797

DSCF2799

DSCF2801

DSCF2803

Jövő év végével  lejárnak az állami tulajdonú tavak bérléseinek az idejei, így  ezek után a Zöld Arany sem táplál  hiú ábrándokat a fent maradó egy évvel kapcsolatban. Valószínű a jövő év a vegetálás éve lesz, és 2016 után tudnak ismét előre tervezni. Persze ha lesz vizük, és ha ismét elnyerik az elkövetkezendő bérleti  15 éves ciklust.

Az egyesület tagsága a lehalászásból mint egy 100 mázsa halra számít, vagy legalábbis ennyit szeretnének. Hogy ebből mennyi lesz, az napokon belül kiderül. Mindenesetre a lehalászást végző halászok nem sok jóval biztattak, ugyanis mint tapasztalatuk mutatja, általában az ilyen tavakról a várt halmennyiség kb. 1/3-a szokott lejönni. Ennek a különbségnek az oka általában a hallopás. Azt itt a nagy tó esetében is meg kell hogy jegyezzük hogy a halászok az első lehalászás alatt is legalább 5 beszakadt gereblyéző felszerelést találtak. Ami mutatja hogy a kis vízszintet kihasználva többen is rendszeresen gereblyézték a tavat.

A tó jelenlegi lesújtó állapotát tekintve  valóban kétséges annak további működtetése ugyanis téli csapadék hiányában, illetve az ilyen kevés eső hullás esetén  kora nyárra valószínűleg teljesen ki fog száradni. A lehalászás szerintem is egy szükséges rossz, ugyanis ennek halasztgatása  nagy hideg esetén, vagy belefagyott volna az állomány, vagy ha fagy mentes lenne a tél akkor meg a rabsicok kosarazták,  gereblyézték volna ki.

Sajnáljuk hogy egy újabb erdőspusztai tó  került ?pihenőpályára?. De sajnos ez a folyamat addig akármelyik évben előfordulhat míg a ?nagyságos  urak? oda fent  úgy nem méltóztatnak dönteni hogy élővízzel, tápcsatornával nem biztosítják az erdőspuszták vízi világát. Amelyet már 30 éve meg kellett volna tenniük!

 

Forrás: Harangozó Ferenc (Erdőspusztai horgászportál)

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .