A spiccbotról mindenkinek a snecizés, vagy a keszegezés jut először eszébe. Gyerekkorában szinte mindenki ezzel kezdi a horgászatot. Ez a legegyszerűbb módja a halfogásnak, nem utolsó sorban a legolcsóbb is. Jómagam is éveken keresztül üldöztem a kárászokat a Desedán. Azóta is szeretem ennek a pecának az egyszerűségét és a semmivel sem összehasonlítható érzést, amit a direkt kontaktus jelent a hallal. Régóta szerettem volna kipróbálni, vajon milyen nagy halat fogni vele, ezért tavaly ősszel begumiztam egy spiccbotot. Március elején az enyhe tél utóján megjött a jó idő, ideje volt elővenni. De milyen szereléket kössek hozzá?
Nos, a professzionális rakós botos horgászok adtak választ, mivel és hogyan érdemes pontyra horgászni. A Hajnal tóban – ahova pecázni készültem – élnek megtermett példányok, ezért a szerelék sem lehet könnyed.
A főzsinór
Mivel ez a zsinórszakasz rövid – a begumizott bot 4.6 méter hosszú – ezért a nyúlása elenyésző, ami azt jelenti, hogy minden erőhatást a gumi és a bot fog elnyelni. A damil rugalmasságára tehát ne építsünk, válasszunk vastagabbat, erőset! Amúgy is nehezebben gubancolódik a merevsége miatt. Ugyanakkor tavasszal istenkísértés úszós pecához a vastag főzsinór és előke. A halak óvatosan, körültekintően csipegetnek és a világgá szaladnak bármilyen komolyabb cájg láttán. Az óriásokra való tekintettel mégis erős cuccot választottam, bízva csalimban és a szerencsémben. Summa-summárum, a főzsinórt 0.22-es ET Power Feederből kötöttem. Végül is közvetlenül úgyis az előkével találkoznak, nem igaz?
Az előke
Jó lett volna vékonyat választani, de a beugró nagyhal miatt inkább vastagabbat használtam. A 0.18-as Bream Specialist jónak tűnt, erre kötöttem a 12-es Excalibur Carp Classic horgot. A kukorica és csonti csali miatt aranyszínűt választottam. Vastag húsú, masszív horog. A hideg vízben még lassú pontyokat könnyedén meg lehet fogni vele, de valószínűleg nyáron sem cserélem majd le. Amelyik potyka szájába nem tud a mérete miatt belefordulni, azt nem is szeretném spiccbottal fárasztani!
Visszakanyarodva az előkéhez, a hossza 20 centiméter lett. Nem használtam forgót, nincs az a csonti, ami egy-két métert vontatva be tudná pödörni ezt a szereléket. Egyszerű nyolcas csomóval kötöttem az előkét a főzsinórhoz. Ennek a csomónak 95 százalék körül van a szakítószilárdsága az eredetihez képest. Egyszerű és nagyszerű!
Az ólom
A főólmozást öt darab 0.4 grammos sörétből alakítottam ki, míg a jelzőólom szerepét egy darab 0.5 grammos töltötte be. Nem tűnik túl érzékenynek, de kénytelen voltam kompromisszumot kötni. Gyakran szeles az idő, ami beindítja a vizet valamelyik irányba, ezért kell a súly, hogy meg lehessen állítani a csalit a fenéken. Ha csali nem áll, a pontyok nem veszik fel.
Az úszó
Az ET Calina tökéletes megoldás a pontyos pecára. A 2.5 grammos úszó antennája megfelelően nagy felhajtóerővel bír, nem meríti el a két szem kukorica, de szerintem a kisebb pellet sem. Ennél kisebb úszót ehhez a szerelékhez nem ésszerű választani. Ne felejtsük el, hogy míg rakós botnál vissza beleengedjük a vízbe a szereléket, addig a spiccbotnál kilendítjük azt, ezért kell némi súly a zsinór végére. Szeles időben ez fokozottan igaz.
Igyekeztem a szerelék készítésekor mindenben a lehető legegyszerűbb megoldást választani, ami nemcsak a megspórolt időben, de tapasztalatból tudom, hogy a gubancok számában is meglátszik majd. Legközelebb bevetjük a szereléket, meglátjuk, mit sikerül horogra keríteni vele. Tartsanak akkor is velem!
