Őnös érdekességek

A téli limitált horgászlehetőségek között az egyik leginkább kecsegtető a balinok horgászata. A pergetők villámgyors kedvencei leginkább a folyóinkon aktívak, szerencsés körülmény, hogy ezek a vizek fagynak be legkésőbb (és ahhoz már igencsak hidegnek kell lenni).

Az idei tél nehezen akart ideérni, az egész december kiváló időjárással jutalmazta a horgászni vágyókat, s nemcsak a folyók, de a tavaink is nyílt hullámzó felülettel vártak bennünket. Szinte tavaszias volt az időjárás, s ez nemritkán a halakat is olyan viselkedésre motiválta, ami a kemény téli hidegben nem szokása.

Ezúttal a pergetés mellett döntöttünk, cél a Tisza volt, és naná, hogy a balinok.

Érdemes röviden a tiszai őnök éves viselkedéséről néhány mondatot szólni, hisz ez alapvetően meghatározza a helyeket, ahol a balint keresnünk kell, és technikát is, amivel horgászni érdemes rá ebben az időszakban.

Ahogy hűlni kezdenek a vizek, a tiszai holtágban egészségesre kajált balinok egyre ritkábban mutatják magukat a vízfelszínen, elkezdődik a mozgásuk a mélyebb vízrétegek felé. Ilyenkor tapasztaljuk azt, hogy a késő őszi langyos, napsütéses délutánokon még vannak felszíni rablások, de a reggeleken már jobbára nem mutatják magukat. Az éjszaka lehűlő vízfelszín már nincs ínyükre, ahogy a küszöknek sem, melyek csapatait követik. A víz hőmérsékletének további csökkenése elkezdi kisebb-nagyobb bandákba verni a balint, és elkezdődik a holtágból ennek a halfajnak a kivándorlása az élő folyó felé. Nagyon nagy valószínűséggel a küszök egy jelentős része is elhagyja az állóvizeket, de mint tudjuk, magának az élő folyónak is jelentős a küsz és egyéb kishal állománya, ami egész télen ki fogja szolgálni élelemmel a balinokat.

A Tisza-tó régióban a balinok döntő többsége az élő folyóban, csapatokba állva telel át. Kissé passzívabbak, mint nyáron, de aktívan táplálkoznak a téli hónapokban is. Általában a sekélyebb részeken táboroznak, nem jellemző a 10 méter feletti vizeken a megjelenésük. Sokkal inkább megtalálhatjuk őket partszélben, nagyobb lapályokon, jellemzően olyan pályákon, ahol a táplálékhalak sincsenek messzire.

Teljesen egyértelműen és tudatosan nem veri szét a balin a bevermelő kishalakat, mintegy spájzban őrzi azokat és csak a széléről választanak le kisebb rajokat és azokból táplálkoznak. Erre számos radarfelvétel bizonyítékul szolgál. Folyamatosan láthatjuk, hogy a kishal rajokat egyben tartják, pedig időnként több 100 fős balinrajok vannak a közvetlen közelükben. El tudjuk képzelni, hogy milyen rövid idő alatt szét tudná kergetni ennyi balin a apróhadat. De sosem teszik. Mintha tudnák, hogy ez nekik sem érdekük.

Az enyhe téli időjárásban kifejezetten a Salmo Thrill csalikkal szerettünk volna balinokat fogni, hisz ez a remek wobbler nagyon jól dobható, gyorsan lesüllyeszthető a kívánt mélységbe, s mivel teljesen a küszre hajaz, télen is az egyik legjobb balin csali.

Mindenképpen szerettük volna horgászatunk során kipróbálni a nemrégiben megjelent kisebb, 5 cm-es Thrilleket is, de a jól bevált 7-esekkel kezdtük a horgászatot. A Tisza hihetetlenül tiszta volt, legalább 2 méteres volt az átlátszósága. Felmerült bennünk, hogy ez esetleg hátrányos lesz, az egyébként is napsütésesnek ígérkező napon, de szerencsére előzetes aggodalmaink nem igazolódtak.

Már az első szpoton sikerült halat fogni. Egy nem túl mély , nagyjából 6 méteres szakaszon tettük le a súlyt, ahol a part meni rész szép rézsűvel esett 3-4 méterig, majd onnan lankás mélyüléssel viszonylag egyenletes aljzat mutatkozott. A halakat – helyesen – a part menti esés mélyebb szélébe képzeltük. általában az ilyen folyással párhuzamos törésvonalak, az apróhalak vermelésére is alkalmasak. A folyás sebessége itt még elenyésző , van a közelben sekélyebb és mélyebb szakasz is, tud mozogni a halraj, ha esetleg változnak a körülmények.

A Thrillt egészen a part szélébe dobtuk, és lassú vontatással, hagyva, hogy jelentősen merüljön, kezdtük el visszahúzni. Ahogy elértük a mélyebb szakaszt, már tempósabb bevontatásra érdemes váltani, és a kapások zöme is ekkor éri a wobblert. Érdekes, hogy a téli időszakban sem kell kifejezetten lassú húzásra átállni. Kell a balinnak a sebesség, és hiába a hideg víz, gyorsaságából csak minimálisat veszít. A rávágásai között is vannak kifejezetten kemények, gondolom ezek lehetnek, melyek oldalról, vagy rézsútosan ellőről érkeznek, de előfordul, lomhább koppintás, vagy egyszerű ránehezedés is. Utóbbiak a hátulról érkező jellemzően nagyobb halak. Az első balin egy régi, OB színű (zöld hátú) 7-esre érkezett meg a maga 1,8 kilójával. A kis 2,10-es Excalibur boton nagyon vehemensen védekezett, persze a fonott L&K zsinórral nem bírhatott. Meglepően szép kezdet.

Tálán sokak számára meglepő, de ha egy nagyobb rajra bukkanunk, akár 10-20 balin is kijöhet zsinórban, s ezek az időszakok alkalmasak az igazi tesztekre. Ha az egyiket eszi, kell-e neki a másik? Kisebb, vagy a nagyobb teljesít jobban?

Persze, hogy előkerültek a Thrillek más színekben is. Horgásztársam egy újdonságnak számító SGH színt tett fel 7-es méretben (fehéres alapszínű, szürkés hátú, piros szemű változat), s azonnal halat is fogott vele. A cserélgetés azért is jó, mert hajlamosak ezek az igen jó szemű balinok hozzászokni, vagy ráunni egy-egy műcsalira. Ezt gyengébb koppintások, meg nem akadt halak jelzik. Aztán meg a kapástalanság.

Ilyenkor érdemes méretet, színt váltani, és láss csodát, újra érkeznek kapások és halak.

Több helyen is horgásztunk aznap, kora délután kipróbáltunk egy kifejezetten sekély részt, ahol mindössze 2 méteres lapályon láttunk apróbb halakat mozogni. Állt egy megtermett gém a parton, persze jöttünkre elpályázott, és mindenfelé madarak nyomai, ürülékei, amik azt bizonyítják, hogy rájárnak a kishalakra. Ez bizony alkalmas lehet, hogy a kisebb, 5-ös Thrillt is kipróbáljuk, Csónakból a parttal párhuzamosan, hosszában is remekül dobható volt a hely.

Az első jó néhány dobás sikertelensége után kissé lejjebb csúsztunk a csónakkal, és ez hozta meg az első 5-ös Thrillre csimpaszkodó balint. (Meg a befelhősödő időjárás.) Egy klasszikusnak mondható színt evett meg, a BMB színkódút, ami nikkeles oldalt és fekete hátat takar. További néhány kisebb balin után a BMG-re váltottam (világoskék hátú) szintén 5-ösből, és azzal is sikerült párat becsapni.

Ebben az időszakban ha a víz kicsit gyorsabb (egész decemberben szinte állt) akkor előtérbe kerülhetnek az kisebb pilkerek és balinólmok is, azokkal a mélyebb vizek nagy behúzási sebesség mellett is meghorgászhatók. Vagy kipróbálhatjuk, amit a Salmo Team Hungary két profija, Kovács Adrián és Lukácsi Béla is szokott alkalmazni, hogy a Thrill elé feltesznek egy kis 10,15 grammos átfúrt ovál ólmot a zsinórra – ezzel könnyítve a Thrill mélyebbre jutását. Egy biztos, ha a balinok elé tudjuk vinni a Thilleket, akkor a kapás nem maradhat el. Érdemes télidőben is kipróbálni!

Forrás: EnergoTeam