Ízelítő a Pontyvilág augusztusi lapszámából 2013

Lukas Krasa:

Ponty horgászat extrém tiszta vizekben 

 

A víz tisztasága nagy hatással van horgászatunk sikerességére. Minél áttetszőbb a víz, annál félénkebbek a halak, ezáltal nehezebb őket horogra csalni. A pontyok minden probléma nélkül meg tudják különböztetni a veszélyes táplálékot a veszélytelentől, s képesek kiszelektálni a csali bojlit az etető bojlik tömkelegéből; ha pedig észreveszik szerelékünket, abban a pillanatban búcsút is mondhatunk a kapásnak.

 

Ízelítő a Pontyvilág augusztusi lapszámából 2013

 

 

A pontyok élelemválogatós viselkedésének már többször is szemtanúja voltam: egy alkalommal egy moravai kavicsbányatavon figyeltem meg, ahogy piszkálták, fújkálták a bojlikat és az úszóikkal gurították őket az ottani gödrökbe.

 

Csak akkor kezdtek táplálkozni, miután meggyőződtek róla, hogy a csali biztonságos és veszélytelen. Amelyik csali fennmaradt a törésen, azzal nem is törődtek, tudták, hogy valami nincs vele rendben. Természetesen a halastavakban és a folyókon is hasonlóan viselkednek a pontyok, de az a kivételesen tiszta vizekben tudják, hogy mit szabad megenni és mit nem, ebben látásuk mellett oldalvonalaik is segítik őket.

 

 

 

Sági Tamás:

Pötréte bűvöletében

 

 

Amikor Ákos cimborámnak a nyár elején megmutattam a tavat egy pár napos horgászat erejéig, csak mosolyogva néztem, ahogy ámulatba ejtette az elbűvölő látvány. Mikor már kellően kicsodálkozta magát, jött az első kérdés: hol vannak innen a horgászok?

 

 

? Sehol, mostanában már szinte alig járnak. Nehéz víz ez, kimondottan nehezen adja a darabosabb, esetleg a kapitális méretű halakat, ráadásul pár éve sajnos a törpeharcsa is elszaporodott benne, amitől sokan úgy félnek, mint a tüzes vastól ? válaszoltam.

? Pedig egyszerűen varázslatos ez a bokrokkal, nádfalakkal tagolt hatalmas vízfelület és a nyugalom ? ismételte meg még jó párszor társam a mondatot, miközben megkezdtük Imike barátom stégére felállítani a sátrunkat.

 

 

 

Pataki Gergely: 

Irány: a Sinkár-tó

 

 

A Nógrád megyében elterülő tó bizonyára nem ismeretlen olvasóink előtt, hiszen már írtunk róla beszámolókat magazinunk korábbi számaiban. Úgy gondoltuk azonban, hogy idén ismételten aktuálissá vált egy jelentés e vadregényes vízterületről, így felkerekedtünk és célba vettük Csővárt.

 

 

A Sinkár-tó a maga 88 hektárnyi vízfelületével az északi-pesti és a cserháti régió legnagyobb kiterjedésű állóvize. S bár az 1987-ben kialakított meder rendeltetése eredetileg pusztán víztározás, valamint árvízcsökkentés, szerencsés földrajzi adottságainak köszönhetően ? a hegytömbök között fekve ? szinte azonnal ámulatba ejti az idelátogató horgászokat, turistákat madármegfigyelőket egyaránt.

 

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .