0
Your Cart

Ebéd előtt…

Éjjel kettő óra huszonhét perc. Számomra nem éppen szokatlan időpont. Odakint az utcán feltűnő a csend. Egy autó suhanását sem hallani. A városon keresztülhaladó román kamionok sem találják meg percenként a lépcsőházunk előtti főúton a rég megsüllyedt csatorna fedeleket, amelyeken, ha áthaladnak robaja felér megannyi felrobbanó kézigránáttal ahány tengelyesek éppen az út királyai, háborús helyszínt idézve a frissen ideköltözött, vagy ezekhez a zajokhoz hozzá nem szokott polgárokban. Kamionstop, jut eszembe. Igen, ismét hétvége van.

ladanyi-horgaszok-ebed-elott-01

 

Horgászni indulunk. Az előző négy horgászataim közül egyetlen egyszer nem sikerült csak halat fognom. Fogott akkor mindenki más, csak engem került a szerencse. Szandinak és Attilának több kisebb balinja akadt. Nem csekély fogásélményt okozva nekik. A helyi erő egyik megtestesítője Taki, akkor egy szűk kettes balint varázsolt ki eddigi szűz wobblerével, amit én etalonnak tartok. Később ds módszerrel egy kisebb süllőt fogott. Az aznap utolsó halát Attila zsákmányolta „No name” wobblerével ami egy harmincnégy centi hosszú süllő képében mutatkozott. A többi alkalmaimra halfogás terén nincs panasz.

 

ladanyi-horgaszok-ebed-elott-02

 

Megszólal mellettem Bence telefonja, amin fél háromra állította az ébresztőt. Hosszadalmasan cseng, de reakció nincs. A srác hanyatt fekve nagyokat szusszanva jóízűen alszik. Tudom, az a három és fél óra alvás nem túl sok, de a szenvedélyeinkért néha kénytelenek vagyunk áldozatokat hozni. Nem szívesen teszem, de óvatosan megérintem a vállát. Azonnal felébred és egy háromnegyed óra múlva a Kfcs partján vagyunk.

 

ladanyi-horgaszok-ebed-elott-03

 

Nem teljes már a sötét, az égbolt, mintha megreccsent volna, halványan a magasban világosodni kezd. A fák körvonalai a közelben immáron kivehetőek. A vizet és partját fogva tartja még az éjszaka erőtlen marka. Horgászbottal a kezünkben óvatosan lelopódzunk a helyünkhöz. Aktuálisnak vélt wobblereket akasztunk a zsinórunk végeire és indulhat a műcsalik tánca.

 

Dobunk párat mikor a másik oldalt dobótávon belül balinrablás hallatszik. Nem késlekedem a Team Esko – t izomból a rablás irányába küldöm. Másodperceken belül balingyereket fárasztok. A loccs – poccs és a búcsúpuszi után másfelé helyezkedem.

 

Bendzsó kapástalan. Kisvártatva majdnem a balin fogásának színhelyén hatalmasnak tűnő cuppanós süllőrablás. A TE – t lecserélem, helyébe az etalonomat akasztom. Vízre érés után mélyebbre süllyeszteném, de félút tájékán valaki belenyúl a műhalam táncába. A horog ül és rövid fárasztás után egy szűk negyven centis süllő mereszt rám nagy értetlen szemeket, mert valószínűleg nem érti, hogy, hogy kerül elém és miért csapta be így az ideiglenes táncpartnere.

 

ladanyi-horgaszok-ebed-elott-04

 

Ekkor már látni lehetett a kristálytisztára letisztult szelíd folyó világoskék színű vizét. A nap is halványan erőlködött a meg – megtörő sötét vöröses hajnali felhők mögül, hogy rákacsintson a főcsatorna vizére. Valahogy olyan volt, mintha egy hatalmas gonosz varázsló gigászi üveggömbjében állnánk és a fejünk felett összegyűlt, oszladozó mérges, mindenféle színű füstjein keresztül reményteljesen bámulnánk a kívülről áthatoló életmentő fényforrást. Sajnos ez a hátborzongatóan gyönyörű napfelkelte számunkra egyet jelentett a kapásaink számának lecsökkenésével. Nem is volt már ezután csak egy pár ütésünk.

 

 

A nap valószínűleg megsértődhetett rám a csúnya gondolataim miatt és a csatorna feszített víztükrét hideg, metsző széllel korbácsoltatta. Túl sok idő nem kellett, hogy egész testünket átjárja az évszakhoz képest is utálatos szél. Ha nálam lett volna a termo ruhám minden bizonnyal felveszem és tovább kínzom a türelmemet, de így be kellett látnom, hogy értelmetlenné vált a további horgászat. Bencével némán összenéztünk, megvontuk a vállunkat és jól átfázva ebéd előtt pontban hatóra tizenöt perckor elindultunk hazafelé.

 

Tudtam, hogy ma még újra kijövünk. Ami, mint kiderült nem is volt eredménytelen és természetesen nem is lehetett máskor, csakis ebéd után.

 

ladanyi-horgaszok-ebed-elott-05

 

Írta: Gyöngy László

Fotók: Gyöngy László, Farkas Bence

Érdekes volt? Küld el másoknak is.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

vissza az elejére
×