Március az év harmadik hónapja, nevét a háború római istenéről, Marsról kapta. Ősi magyar nevén a kikelet hava. A népi kalendárium Tavaszelő illetve Böjtmás havának is nevezi, mivel március a böjt második hava. Nem utolsó sorban a Kos havának is tekintik, mivel március 21-ével veszi kezdetét az új csillagászati év. A tavaszpont azonban nem feltétlenül jelenti a tavasz első napját. Térségünkben valóban március 1-től számítják a meteorológiai tavasz kezdetét, míg például a kínaiak február 4-5-től. A meteorológiai előrejelzések szerint térségünkben az ilyenkor szokásosnál hidegebb idő várható. A hét további napjaiban hószállingózás és gyenge havazás is kialakulhat. Az előrejelzések szerint az éjszakai és a hajlani fagyok várhatóan március közepe után érnek véget. Ugyan az olvadás már a tavasz kezdetét hirdeti, az igazi tavasz még jócskán várat magára.
Gárdonyi Géza: Március (részlet)
?Köszöntlek kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya. Kedves hónapom vagy te nékem. Te vagy az egyetlen, akit hívunk és akit epedve vár mindenki. Felőled álmodoztam én is a télen a kályha mellett, és a tűzbe mélázva tűnődtem: hol vannak virágaid? hol vannak madaraid? mit csinál most a fecskénk? és mit csinál most a gólyánk?”
Mit értünk tavaszon?
Tavasz beköszönte alatt azt a huzamosabb ideig (legalább 3-4 nap) beálló időjárás-változást értjük, mely csapadékmentes időszak alatt az országos délutáni maximum-hőmérséklet több helyen meghaladja a 20 °C-ot.
