Október 23.-án érkeztünk meg az Alaszka horgásztóra 2 barátommal. Mindannyian bíztunk a jó fogásban mivel nagy halak hírében áll ez a 11 hektáros tó. Vízmélységet tekintve a 3 métertől akár az 5 méteres mélységekig is lehet keresni pikkelyes barátainkat. A tó leghátsó részén foglaltunk helyet mindhárman, de külön-külön beállókban. A bójázást és etetést még rövidnadrágban végeztük el. A botok már bent voltak, de javában zajlott a táborépítés mikor egyszer csak Iminek húzós kapása volt. Egy gyors fárasztás után már matracon is volt egy szépséges 8kg-os ponty. Gondoltuk, hogy ez gyorsan jött és igencsak jó pecának nézünk elébe. Én személy szerint főtt maggal és bojlival etettem kb. 110 méterre, de mellette egy rövid pályát dobócsővel etettem B-Factorral.
Lassan jött az este és elkezdtünk kicsit összébb pakolászni mikor a dobócsöves pályán elhelyezett szerelékem elfüstölt. Bevágás után éreztem, hogy nem kis harcossal van dolgom. Kb. 30 perces fárasztás után láttuk meg először a pontyot. Ekkor már mondtam Otinak, hogy lehet, megvan az új rekordom. Gyors merítés majd mérlegelést követően kiderült, hogy megvan!
Pontosan 19.80kg-ot nyomott a nagy pikkelyes. Gyors fotózás után már ment is visszafele. Nagy reményeket fűztünk a maradék 3 naphoz. Sajnos a további napokban csak kisebb testű pontyokat sikerült fognunk. Más horgászok is panaszkodtak a fogás miatt, de lehet, hogy nincs is min csodálkozni mivel nappal 20 fok is volt viszont éjszaka, 2-3 fok-ra is lekúszott a higany szála. A Légnyomásról meg ne is beszéljünk mivel 1025 volt. Viszont hazafele már ki is találtuk Otival, hogy a november eleji hosszú hétvégét Harsányban fogjuk tölteni!
November 2.-án meg is érkeztünk. Peti, a tógazda jó hírekkel várt minket. Közölte velünk, hogy a stéges házban helyet tudunk foglalni és a behúzás is megengedett. Gyors pakolás be a csónakba majd irány az állásunk. Igyekeztünk minél hamarabb a botokat beélesíteni, mert hallottuk a szomszédoktól, hogy eszik a hal. Bójázás után jön az etetés. Az előző túrából kimaradt mag mixet és bojlit etettünk. Alapozónak kb. 1kg mag 60-70 dkg bojli és fél kiló pellet. A parttól 140 méterre tettük be a bójánkat és köré húztunk be 3-3 botot. Csalinak én személy szerint a Nahart részesítettem előnyben és a Sweet Winter Dreams névre keresztelt 16mm-es főzött bojlit. Oti barátom hasonló kombinációval lépett fel a halak ellen. Az első kapásokra nem is kellett sokat várni. Oti szinte azonnal zsákmányolt egy bőven 10 kg feletti potykát.
Gyorsan frissített a csalin és pva szalagon még mellé tett pár szem bojlit felezve, és már indulhatott is befele a csónakkal. Nagyon sokat jelentett nekünk a ház védelme, mivel éjszaka már nagyon lehűlt a levegő és néha még az eső is esett. Reggelre fogtunk még egy pár darab pontyot. Úgy nézett ki, hogy a stratégiánk bevált, a kevés etetés és a pár szem felezett bojli. A második napunk az igazán fantasztikusan sikerült mivel sorban jöttek a pontyok.
Sikerült lencsevégre kapnunk egy 18,30-ast, 18,70-est, 19,40-est. Ezeken a szép halakon felbuzdulva megemlítettem viccesen, hogy most lebeszélek a tó szellemével egy-egy 20+os potykát is. A délelőttünk nagyon jól sikerült, majd a délután sem lett rosszabb mikor erős húzós kapásom volt. Bevágás majd kezdődhet a csata. Nagyon rafinált hallal volt dolgom, mivel nagyon nagy forgásokat vitt véghez és néha annyira rám jött, hogy azt hittem már lefordult. Mikor partközelben járt a hal, és Oti készen állt a merítésre egyszer csak elfüstölt az egyik botja. Sikeresen megmerítettem magamnak a halat és igyekeztem minél hamarabb segíteni Otinak. De sajnos az nem ment olyan gyorsan mivel életem hala volt a merítőben. Egy gyönyörű hibátlan hosszú tükrösről volt szó. Biztonságba helyeztem a halat, majd megmerítettük az Otiét is. Akkor jöttünk csak igazán lázba mivel neki is egy nagy pontyot sikerült fognia. Gyors mérlegelés fotózás majd vissza.
A hal pontos súlya 19,70kg volt. Na, nem baj mondtam neki van még idő a 20+ra. Na de az én halam mikor a mérlegre került és beállt a pontos súlya, majdnem rosszul lettem. Igen, megvan, az első, és nem is kevéssel léptem át.
Pontosan 24,20 kg volt ez a szép potyka. Visszaengedtük és gyorsan megünnepeltük ezt a szép fogást. Visszahúzgáltunk és vártuk a további eseményeket. Az éjszaka nem sok minden történt, majd a délelőtt is csendesen telt el. Ezen felbuzdulva meglátogattuk az éttermet és nyugodtan megebédeltünk az őszi napsütésben. Rövid eszmecsere a horgászokkal, kicseréltük az akkumulátort is, majd visszaindultunk a helyünkre. Behúzgáltuk a cuccokat, maradva a kevés etetésnél és vártuk nagy reményekkel az éjszakát. Úgy este 8 óra lehetett mikor kapásom volt.
Egy 8kg-os hibátlan nyurga volt az. Míg újra felcsaliztam addig Ottónak is elrántotta. Bevágás után közölte velem, hogy jó hal van a horgán. Telt az idő, rendesen mivel nagyon jó erőben volt az ellenfél. Kb. 20 perc múlva megpillantottuk a halat és úgy gondoltuk, hogy most végre meglesz.
Megmerítettük majd mikor matracon volt Oti is felsóhajtott, igen 21.70kg! Az éjszaka már nem volt kapásunk, és reggel mikor csillapodott az eső akkor gyorsan összepakoltunk és indultunk hazafele.
Az úton megbeszéltük, hogy igazán remek volt ez az év végi peca. A túra folyamán 20 db pontyot fogtunk és ebből 4db 10+os, 11db volt 15+os illetve 2db 20+os így meglett mind a kettőnknek az álom hala is egy 21,70kg-os pikkelyes, ami a Májas oldódóra jött, nekem meg 24,20kg és a Sweet Winter Dreams bojlira éhezett meg. Abban is megállapodtunk, hogy jövőre is az őszi hosszú hétvégéket Harsányban töltjük, mivel tavaly is itt sikerült megdönteni saját rekordjainkat Etalon Baits bojlikkal és ez idén is sikerült!
Írta: Szakál Szabolcs
