“Horgász felhívás?

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 1119 horgászegyesület és 25 megyei, területi szövetség országos horgászközössége, közel 320 ezer magyar horgász képviseletében, felhívással fordul a tisztelt törvényalkotók felé. A több százezres horgászközösség felfigyelt és üdvözli azt a politikai szándékot, mely kinyilvánította, hogy “A természetes élővizek természeti kincseink. Halállományuk változatosságát és halbőségét gyarapítani kell. Az iparszerü halászatot be kell szüntetni, helyette az élőhely fejlesztésének és a halállományt fejlesztő gazdálkodásnak kell lépnie.

Változás kell az állami hozzáállásban: üres szavak helyett tettek, üzleti nyereség helyett az embereket szolgáló rendszer szükséges.

A horgászturizmus jelentősen segíthet a munkahelyteremtésben a legrászorultabb térségekben is. A horgászturizmushoz a legfontosabb a hal. Hal nélkül nincs horgászat, nem jön a vendég, nincs új munkahely. A vendéghorgászat bevételei csökkentik a helyi horgászok költségeit is”. (FIDESZ Zöld Tagozata, 2006.; megjelent a Magyar Horgász lapban)

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 program tervezetében mindez megerősítésre került:

“A természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. E folyamat társadalmi, gazdasági és fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve is kívánatos. A természetes vizek halállományának gazdasági célú halászati hasznosítása helyett a benne rejlő potenciálból horgásztatással lehet társadalmi és gazdasági tőkét kovácsolni, ezért szorgalmazni, kell az ehhez szükséges strukturális változások kidolgozását?.

A kinyilvánított jövőkép biztatóan hat a horgásztársadalomra. Ezért ennek alapján a horgászközösség támogatja és kéri a Magyar Államot, a törvényalkotókat, hogy a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében mindent kövessenek el. A horgásztársadalom részéről szívesen felajánljuk együttműködésünket és minden ismeretünket, mely a természetes vizek hasznosítását, azok jelenét és jövőjét érinti.

A horgásztársadalom véleménye egységes a következőkben:

  • Ma a vízterületeken- a szomszédos EU-s országokhoz hasonlóan – a horgászatnak kell dominálni, ez a társadalmi és gazdasági érdek is. o A természetes élővizeken az ellenőrizhetetlen kereskedelmi (gazdasági célú) halászatot be kell fejezni A jövőbeni természetesvízi halászatnak új célokat, tevékenységi kört, megfelelő szabályrendszert kell meghatározni, o A horgászatban legfontosabb a hal, a halfogási lehetőség, ezért meghatározó a halállományt fejlesztő gazdálkodás, o A vizeken a halállományok gyarapítása érdekében nonprofit jelleggel kellene gazdálkodni, ekkor tudnak fejlődni az erre épülő szolgáltató vállalkozások. A társadalmi elvárásoknak megfelelően, a közösségek számára eredményesen, a nonprofit jelleggel tevékenykedő horgászszervezetek tudnak így gazdálkodni, ezt már bizonyították vizeiken.
  • ?Halgazdálkodási? törvényt kell alkotni, melynek hatályát ki kellene terjeszteni minden olyan vízre, ahol horgászati tevékenységet folytatnak, o Az állami feladatok egy részével meg kell bízni a horgászszervezeteket, például a horgászvizsgáztatással, állami horgászjegyek, fogási naplók kiadásával. Ezáltal tehermentesíthető lenne az állami apparátus, megtakarítások jelentkeznének, és e tevékenységek állami ellenőrzése egyszerűbb lenne, o A horgászatnak komoly szerepe van a gyermek és ifjúsági korosztályok nevelésében, a természettel kialakított felelős viszonyban. A horgászszervezetek sokat tettek ezért. Szükség van a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának és nevelésének kiszélesítésére.
  • A vizek és vízpartok környezet- és természetvédelme a_ fenntarthatóság érdekében meghatározó jelentőségű. A horgászszervezetek, mint civilek folyamatos társadalmi munkával és anyagi erővel is aktívan cselekszenek vizeik fenntartásáért, a jó, fenntartható környezeti állapotért.

Mi lenne mindezen szabályozás hozadéka:

  • A horgászok létszámának növekedése, a társadalom szélesedő rekreációs lehetősége,
  • A rekreációs lehetőségek bővülésén keresztül javulna az egészségmegőrzés,
  • A horgászat eddig sem kis gazdasági szerepe tovább növekedne,
  •  A hazai és idelátogató külföldi horgászturizmus fellendülne.
  • A horgászat meghatározó jellege és fejlesztése által a vidék fejlődne. A hátrányos helyzetű térségekben új tevékenységi formák, új munkahelyek jönnének létre.
  • A gyermek és ifjúsági generációk horgászata által javulna e korosztályok társadalmi aktivitása, természet szeretete, felelősség vállalása, erkölcsi és etikai értékítélete,
  • Tovább növekedne a horgászszervezetek aktivitása, mely a társadalomban rendkívül fontos civil közösségi szervező erőt jelent, erősödne a helyi társadalom közösségi összetartozása, közös cselekvőképessége ( pl. a víz horgászcélú hasznosításán keresztül a környezet- és természetvédelmi aktivitáson át, a horgászversenyek, halfőző-versenyek, falunapok, bálok, egyéb rendezvények szervezésével, stb.)
  • Javulna a vizek és vízpartok környezetvédelmi helyzete, a nonprofit hasznosítók aktivitása, munkája nyomán,
  •  Jelentősen növekednének az állam adóbevételei, a horgászat egészére kiadott költségek adótartalmán keresztül,
  • Az egyes közfeladatoknak a civil horgászszervezetek részére átadásával csökkennének az állam adminisztratív és pénzügyi terhei,
  • A vizeken a növekvő horgászérdeklődés következményeként jelentősen emelkedne a haltelepítési igény, és ezáltal fejlődne a hazai tógazdasági haltermelési tevékenység,
  • A horgászaton keresztül tovább növekedne a halfogyasztás, és kedvezően változnának a hal fogyasztási szokások is.

Mindezen célokkal a horgásztársadalom, és szervezetei egyetértenek, megvalósítását kérik, támogatják, és sikeres megvalósításában aktívan részt kívánnak venni!

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .