Fancsika ? vízhiányos horgásztavak

Az utóbbi időben több hozzászólás és vélemény fogalmazódott meg horgászok körében, részben a Kapitális.eu internetes hírportálon is a fancsikai tavak vízellátottsági helyzetét illetően. Hírportálunk a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szövetség vezetőit, Sulyok Dénes elnököt és dr. Veres Ferenc ügyvezető elnököt kérdezte meg és kért tőlük választ néhány aktuális kérdésben. Ezeket az alábbiakban adjuk közre.

• 1./ Ez a hosszan tartó forróság és rendkívüli aszály a horgászvizeket sem kíméli, folyamatosan csökkennek a vízszintek ?

– Ez sajnos így van, ahogy az agrárium egészében nagyon nagy gond a szárazság, a halászati ágazat speciális területét, a horgászatot is hátrányosan érinti a mostani időjárás.

Fokozottan így van ez azoknál a horgászvizeknél, amelyek csupán a természetes felszíni vízkészletből vagyis a csapadékból táplálkoznak, mint például a debreceni Erdőspusztán lévő fancsikai vagy mézeshegyi tavak.

Ezek az állami kezelésű víztározók a Nyírség felől érkező belvizek befogadására létesültek az 1970-es években, amikor gyakoriak voltak a belvizes időszakok.

A kialakított tavak, és az ezekben felfogott vízmennyiségek lehetővé tették, az ugrásszerűen megnövekedett horgászati igények (Hajdú-Bihar megyében 1976-80 között 3600-ról 7200 főre emelkedett a horgászok száma) pedig szinte parancsszerűen követelték meg a horgászati lehetőségek bővítését, az új vízterületek használatba vételét.

• 2./ A tavak vízpótlása viszont azóta is esetleges ?

– A tavak horgászati hasznosításba vételének idején napirenden szerepelt az úgynevezett Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) nevű állami vízgazdálkodási program, amely az erdőspusztai tavaknak a Keleti-főcsatornából történő vízpótlását is tervbe vette.

Ez nem valósult meg, mint ahogy a későbbi, CIVAQUA nevű, a vízpótlás lehetőségét szintén magában foglaló, nagyon komoly terv kivitelezése is várat még magára.

Azt, hogy nagyon komoly jelzővel illettük a programot az is jelzi, hogy Fancsika légvonalban is kb. 40 km-re van a Keleti-főcsatornától, a vízszintje pedig 26 méterrel magasabban, s a beruházás összege is súlyos milliárdokban lenne kifejezhető.

• 3./ A horgászok között vannak, akik kutak fúrásával vélnék megoldhatónak a tavak vízellátását.

– Tanulmányoztuk már ezt az elképzelést is.

Megkeresésünkre a ?Zöld Hatóságként? is ismert Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is megerősítette azon ismereteinket, hogy a vonatkozó kormányrendeletek előírásai egyértelműen a felszíni vízből történő vízpótlást támogatják.

Ekkora területű tavak kútból való vízpótlására országos szinten sincs példa és a gyakorlati megvalósítása is erősen kétséges, nem is beszélve arról, hogy a felszín alatti vízkivétel esetében a vízkészlet járulék összege milyen magas lenne.

• 4./ Olyan horgászvélemények is vannak, hogy rosszul gazdálkodnak a vízzel; amikor sok van elengedik, most meg panaszkodnak, hogy nagy a vízhiány ?

– Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy állami vízügyi létesítményekről lévén szó, a vizek ?kormányzását? az illetékes állami szerv, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) végzi.

Az ő feladatuk az, hogy a termőföldeket vagy a településeket mentesítsék a belvizektől, bevezessék azokat az elsődlegesen ilyen céllal létesített víztározókba, vagy amikor azok is megtelnek, egy részét ? ha van hová ? tovább engedjék, helyet biztosítva ezzel az érkező újabb belvizeknek.

Ennek lehettünk tanúi az elmúlt 1-2 évben fancsikán is, vagyis nem átgondolatlan intézkedésekről van szó.

Az idei év viszont rendkívül száraz, aszályos lett, nem voltak belvizek, a szokásos csapadék mennyiségének is csak a fele hullott le, a tavak szintje 1 métert is csökkent, a vízpótlásra nincs lehetőség.

Az algák gyérítése érdekében mészhidráttal kezeltük, motorcsónakkal járatjuk, frissítjük a vizet, a halápi- és bodzás tavakban még meglévő vízmennyiséget kérésünkre a fancsikára vezette át a TIKÖVIZIG, de sajnos e tavak is hamar kiürültek.

• 5./ Olyan hangokat is hallani, hogy a tavakba nemcsak hogy nem telepítenek halat, de azokat le is halászták?

– Az előbbiekben vázolt körülmények közepette a június 18-i halasítást követően fancsikán már felelőtlenség lett volna a további haltelepítés ?

A tavakat a Szövetség nem halásztatta le, nincs is tervében, reméljük nem kerül erre sor.

A tavak állapotát, az időjárási körülményeket állandóan figyelemmel kísérjük, bizakodunk, hogy előbb-utóbb csapadékosra fordul az időjárás, és javulnak a körülmények.

Köszönjük a beszélgetést!