Baráti találkozó története

Talán nem is gondoljuk, mit is jelent egyes embereknek a horgászat. Az eltelt fél évben nem igazán sikerült az általam elképzelt mennyiségben és minőségben horgásznom, így teljes mértékben mondhatom, átértékeltem a horgászat fogalmát. Most már tudom, mi is az amikor az ember leül a stég szélére és csak meredten figyeli a vizet,  ahogy megtörik rajta a lemenő nap sugara.

Egy ilyen délután után következett az igazi „bevetés”. Mondhatni az elsők között voltam, aki értesült a Szentannapusztai baráti találkozó időpontjáról, nem is volt min gondolkodnom, egyből a nevezők közzé kerültem és társul most Ottó cimborám szegődött mellém.

Legkedvesebb horgászvizemen ebben az évben csak egy alkalommal sikerült horgásznom, így a mende-mondákra és az elmúlt 4 évre támaszkodva alapoztuk meg versenyünk stratégiáját.

Május 23-án 11:00-kor volt a sorsolás, először a húzás sorrendjét, majd a helyek választását „húztuk”. Ilyenkor igazolódik be, hogy az utolsókból is lehetnek elsők, lásd a Horse Baits Team, akik elsőként választottak helyet. Nekünk mind a kétszer a kettes szám jutott.

Szentanna soha nem kegyes, nagy szerencse kellett mindig ahhoz, hogy az általunk jónak vélt hely működjön is horgászataink során. Az örök favorit helyek, mint a Kullancsos, Beach, Négyes sziget, E-onos oldal. Mi előre megbeszéltük Otival, hogy a Beach-et választjuk, vagy a Zsilipet. És mivel másodjára választottunk és az első lehetőséget már választották, így a Zsilip maradt.

Az eltelt négy évben egyszer horgásztam a Zsilipnél. Sokszor megfordult a fejemben, hogy oda ülök, de mindig a favorit helyeket választottuk végül. A választásunk nagyon egyszerű volt, innen meg tudjuk horgászni a Beach egy részét és még marad azon felül egy csomó lehetőség a variálásra.

Néhány szót a versenyen előforduló időjárásról. Kánikula, majd záporok, erős lehűlés, orkán erejű széllel, majd lassan de biztosan beállt az idő, de a szél maradt.

Első nap:

Már az első órákban jött a hír, hogy a Dudik csapat egy 11 kg-os amurral kezdte meg a versenyt.  Ekkor tudtam, hogy ezen a találkozón szebb eredmények születnek majd, mint a tavalyin. Az első nap végén a lemaradásunk ugyan nem volt jelentős, de stratégiát kellett váltanunk.

Második nap:

Ez a váltás olyan jól sikerült, hogy sikerült az első helyre kerülnünk. Stratégiánk egyszerű volt, meg kellett fogni minden halat, ami előttünk volt. Sajnos ezek a halak a 1,5-3 kg közötti pontyok személyében testesültek meg, de tudtuk, bármikor beugorhat egy nagy matuzsálem is.

Harmadik nap:

Tartottuk magunkat, de a Natural csapat rohamosan zárkózott fel. Mégpedig az E-onos oldalon. Nehéz volt elhinni, hogy ennyire ügyesen varázsolják ki a halakat a gyékényesből.

Utolsó reggel:

Nálunk abszolút leállt minden. Az éjszaka folyamán két kisebb pontyot sikerült fognunk. Úgy tudtuk az előnyünk biztos, de a vége előtt 20 perccel kiderült, hogy hátrányba kerültünk. A Natural Team-nek a végére még beugrott két termetesebb ponty. Tudtuk, hogy nem nagy a lemaradás, de sajnos már nem sikerült a hátralevő időben halat zsákmányolni, pedig mi mindent megtettünk, még a Tescot is hívtuk, de nem vállaltak kiszállítás.

Lássuk a végeredményt:

Igazán elégedett vagyok, sajnos lecsúsztunk a dobogó legfelső fokáról, de legközelebb a miénk lesz! Nagyon szép három napot tudhatok a hátam mögött, egy jót horgásztam a számomra legkedvesebb horgászvizemen, a legfontosabb emberekkel.

Kívánok mindenkinek hasonló horgászatot a jövőben!