Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik elmondhatják magukról, hogy a munkájuk a hobbijukhoz kapcsolódik. Számomra a horgászat a tökéletes kikapcsolódás, sport, sőt életforma. Így aztán igazán boldog embernek tartom magam, hogy egy horgászboltban dolgozhatok. Ennek folytán pedig azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy teszteljek néhány terméket az általunk forgalmazott márka termékpalettájáról. Megszállott finomszerelékes horgász lévén (bár a barátaim csak ládapecásnak hívnak) néhány keszeges finomságra esett a választásom.
A teszt és egyben egy nagyszerű kikapcsolódás helyszínéül Ohatot választottam. Számomra mindig is kedves volt a nagy Hortobágy. Egyszerű szépségével és lenyűgöző élővilágával mindig megdobogtatja a szívemet. Az ohati tavak a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.- hez tartoznak, így talán mondanom sem kell, hogy halállománya igen szép, erős és bőséges is. Az tavak közül az I-es tóra esett a választásom, amit versenytónak is szoktak becézni. Ez egy kis területű mesterséges tó, aminek a partja és a medre is igen egyenletes képet mutat, ezért ideális a különböző finomszerelékes versenyek lebonyolítására. Halállománya főleg nagytestű dévérkeszegből és kisebb pontyokból áll, de néha megtréfálhatnak minket kisebb amurok is.
A horgászatra való felkészülést már előző délután elkezdtem. Beszereztem az etetőanyagom hozzávalóit és még néhány apróságot majd otthon nekiláttam az előkészületeknek. Először az etetőanyaggal foglalkoztam. Általában, ha az időm is engedi, akkor az etetőanyagaimat mindig a horgászatot megelőző este készítem el, hogy a különböző szemcsék jól felpuhuljanak és magukba szívják a finom aromákat. Az alap 2 kg Speciál Mix Fűszeres Dévér etetőből és 1 kg kukoricapogácsa őrleményből állt, amelyhez adtam még 2 maréknyi angolmorzsát és 1 doboz csemegekukoricát, valamint a tesztelésre váró Winner Bream Killer aromaport és Winner Secret Bream Syrup-ot.
Azért van jelentősége a kétféle halmazállapotú aromának, mert amíg a por állagú aroma hirtelen, intenzíven fejti ki a hatását, addig a folyékony a fenéken terjedve lassan, de biztosan csalja az etetésünkre a halakat. Az etetőanyag elkészítésénél fontosnak tartom, hogy a folyékony aromát, ami ebben az esetben igen sűrű és tömény volt, vízben feloldottam, majd összekevertem a tortuval.
Így egy tejbegrízszerű, hihetetlenül csábító illatú pépet kaptam és ezzel nedvesítettem fel az etetőanyag többi részét. Szintén nagyon fontos, hogy a folyadékot mindig két vagy három részletben adagoljuk az etetőanyaghoz kb 10 perces szünetekkel, mert csak így érhetjük el a tökéletes állagot. Mikor elkészült a mix az egészet áttörtem egy rostán és elraktam pihenni a másnapi bevetésig.
Ezután készítettem néhány kifejezetten dévéres szereléket a rakós botomhoz, amit jól lehet használni a 1,4 ? 1,6 m-es vízben. Szeretek mindig jól felkészülni a horgászataimra, mert nincs számomra bosszantóbb, mint amikor a horgászatra szánt időmet horogkötésre vagy más szerelgetésre kell fordítanom.
Másnap hajnalban már az óra csörgése előtt kipattant a szemem. Hiába?mindig, minden horgászatom előtt ugyanolyan izgatott vagyok, és úgy érzem ez mindig is így marad. A tóhoz már nyitás előtt megérkeztünk, így volt időm a felszerelésem mobilis állapotba hozni. Ha viszonylag sokat kell gyalogolni a parton, mint ennél a tónál is, akkor nagyon nagy segítség a kerék szett a ládához. Mindent egy fordulóra be tudok vinni. A parton kiválasztottam a legjobbnak vélt helyet, majd felállítottam a horgászállásom.
Fontos, hogy minden kézre essen, és persze stabil legyen, így csak a horgászatra és annak élvezetére kell koncentrálni. Mikor végre elkezdtem a mélységmérést már egy bő félóra eltelt. Talán ez az egyetlen apró nem kívánt mellékhatása a rakós horgászatnak, hogy elég sok felszereléssel és előkészülettel jár, de higgyétek el az élmény, amit nyújt, mindent megér. Kimértem a vizet és begombócoltam az alapozó etetést. Az etetőanyagom tökéletes állagúra állt össze és már két-három méteres távolságból is lehetett érezni a kellemes fűszeres illatot.
Ez után következett az első csalizás és betolás. Csalinak pinkit használtam. Mindig fokozattan izgalmas számomra az első betolás, mert ha ilyenkor hamar sikerül halat fogni, akkor az azt jelzi, hogy a halaknak tetszik az etetés és igen csak élménydús peca elé nézek.
Az első kapásomra várni kellett pár percet, de végül megérkezett egy szép dévérnek köszönhetően. Majd szépen, jól olajozott gépezet módjára elkezdtek megjelenni az újabb jelentkezők nem kis örömömre. Ezt egy-egy csésze etetőanyaggal és csontival jutalmaztam. A halak hihetetlen intenzitással ostromoltak, egyiket fogtam a másik után.
A szebbnél szebb dévérkeszegek jöttek sorra. Érdekes észrevétel, hogy kizárólag a darabosabbak jöttek, amiért én az etetőanyag, illetve a hozzáadott fűszeres Winner aromát okolom.
Egy lassabb időszakban, mikor kicsit elkalandozott a figyelmem a tájon, visszapillantottam az úszómra, illetve annak hűlt helyére. Beemeltem és kikerekedett tekintettel konstatáltam, hogy a szerelékem szinte egy helyben maradt és csak a gumi nyúlt ki mintha elakadtam volna. Majd az ?akadó? szép lassan elindult az ellenkező irányba és mikor megérezte, hogy én ezt nem szeretném, azonnal felgyorsított és elköszönt. Szerencsére a horog kiakadt nem pedig beleszakadt. Nem örültem volna, ha miattam egy hétig egy piercinggel úszkál a vízben. Nem tudom milyen hal lehetett?talán ponty, talán amur. Ezen felbuzdulva elővettem egy pontyos topszetet hozzá illő szerelékkel és némi csemegekukorica is került a vízbe. A várva várt nagyhal viszont nem jelentkezett. A keszegek viszont annál inkább, úgyhogy folytattam az igazi örömpecát velük.
Az idő 13.15 körül járhatott mikor a kapások intenzitása csökkent és a jó barátom Misi, akinek ezeket a csodás fényképeket köszönhetem, szólt, hogy még fogjak öt halat 13.30-ig és pakoljunk. A küldetést teljesítettem és elkezdtem pakolni. Mikor a szákomat vettem ki a vízből, akkor tűnt csak fel igazán, hogy milyen jó is volt ez a mai horgászat, ugyanis majdnem berántott a vízbe a súlya miatt. A benne lévő halmennyiséget is csak két részletben tudtuk megmérni, mert nem fértek bele a dézsába egyszerre a halak. Az összsúly 20,5 kg lett. Úgy gondolom, hogy egy 6,5 órás horgászat alatt ez szépnek mondható teljesítmény. A halak mérlegelés után visszatérhettek éltető elemükbe, hogy legközelebb újra ilyen felejthetetlen élményekkel gazdagítsanak engem és bárki mást is, aki erre a vízre látogat. A Winner termékek maximálisan teljesítették a reményeimet. Ez után biztos helyük van a repertoáromban és a legnagyobb nyugalommal ajánlom mindenkinek, aki szeretné kipróbálni, használni őket.
Otthon fáradtan ugyan,de lelkileg teljesen feltöltődve nyugtáztam magamban, hogy a Hortobágy és Ohat hozta a formáját. Csodás élményekkel és fontos tapasztalatokkal ajándékozott meg ma is. Ajánlom mindenkinek, aki teheti, hogy látogasson el ide, mert megéri, és ha egyszer kipróbálta, vissza fog húzni ide a szíve.
Végül pedig szeretném megköszönni Balla Mihálynak, hogy segített a nem mindennapi élmények rögzítésében. Nélküle ez a cikk nem jöhetett volna létre.
írta: Fazekas Tibor
gratula, szép fogás! Megmondtad előre, hogy működnie kell, és lám, igazad lett 🙂
Köszi szépen! Tényleg jól működik ez a cucc. Nagyon jó peca volt. 🙂
„Legjobb RAKÓZNI!”
Íííígy van…utána meg matchezni 😀