Posted on 2 hozzászólás

Mi történt a törpékkel?

20101008_004

A Fancsika II. tározó partján sétálva, a napokban különös jelenségre lehetünk figyelmesek. A közvetlenül a Panoráma út mellett elterülő tó minden szakaszára jellemző, hogy a víz felszínén csaknem tucatjával lebegnek az oszlásnak indult törpeharcsa tetemek. Talán valami változás állhatott be a vízminőségben, vagy olyan betegség üthette fel a fejét, ami kizárólag erre az agresszív, táj ideken halfajra nézve tartogat veszélyeket. Akárhogy is történt, hazánk horgász szemmel nézve egyik legkártékonyabb halfaja most ritkulni látszik ezen a tavon, ami kis megnyugvást jelenthet mindannyiunk számára. De természetesen csak addig, amíg más élő szervezetekben nem tapasztalunk komoly károsodást.

A halpusztulás még nem állt meg, a víz folyamatosan partra veti a nemrég elpusztult vagy sérült halakat, tehát a jelenséget kiváltó okkal még mindig számolnunk kell.

írta és illusztrálta: Kőbárány (kobarany.blogspot.com)

[nggallery id=61]

2 thoughts on “Mi történt a törpékkel?

  1. Kár,hogy nem a keletin pusztul a törpe.

  2.  


     Talán itt a válasz:
     

     
    Tájidegen kártevők a törpeharcsák
    – Mit írnak erről a szakemberek:
    A törpeharcsa azon halfajok közé tartozik, amelynek kártékonyságával mindenki tisztában van.
    Igazán hatékony ,,biológiai fegyvert" még nem sikerült találni ellene, bár Csehországban értek el eredményeket intenzív csukatelepítéssel, a hazai tógazdasági gyakorlatban pedig a harcsa kihelyezésével lehet gátat szabni a törpeinváziónak.
    Néhány éve kezd elterjedni hazákban a csapdázásos technológia, aminek segítségével sok száz mázsa kártevőtől sikerült megszabadulni. Ebben az esetben annak lehetünk tanúi, hogy az ember lépett fel a törpeharcsa fő ellenségeként. A történelemből tudjuk, hogy amennyiben megfelelő anyagi érdek húzódik a háttérben, igen hatékonyan képesek vagyunk kipusztítani bármelyik élőlényt. Jelen esetben az anyagi csábítás relatíve kis mértéke jelenti a kiutat a törpeharcsák számára.
    Igazán eredményesen tudja felvenni viszont a harcot a törpeharcsa-herpeszvírus nevű betegség, amelynek köszönhetően néhány vízről teljesen eltűnt a törpe-veszedelem. Szépséghibája a kórnak, hogy a harcsát is megtámadja, de közel sem okoz nála akkora pusztítást, mint amerikai rokonánál.
    Elképzelhető, hogy érdemes lenne pénzt fektetni a vírus izolálására és felhasználására, de ugyanakkor óriási kockázatot is jelentene egy ilyen kórokozó vizeinkre való rászabadítása. (Ausztráliában megpróbálkoztak a myxomatózis nevű nyúlbetegség elterjesztésével az üregi nyulak kiirtásának céljából. A kór hatalmas pusztítást okozott a nyulak közt, de korántsem akkorát, amely megoldotta volna a problémát, időközben pedig megjelentek a betegséggel szemben ellenálló állományok, azaz nem hozott teljes sikert a kísérlet.)
    Az ezüstkárászhoz hasonlóan a törpeharcsa sem tud minden vizünkön elszaporodni, ezért véleményünk szerint közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz olyan vizsgálatok elvégzésével, amelyek során a törpeharcsamentes, illetve erősen fertőzött vizek vízminőségi paramétereit hasonlítanánk össze, és amelyek eredményeként kiderülhetnének azok a törvényszerűségek, amelyek megkülönböztetik egymástól az áldozatul esett és a rezisztens vizeket.
    Írásunkat igyekeztük közérthető formába hozni, azonban azt sem tehettük meg, hogy a végletekig leegyszerűsítsük a nyelvezetét, ezért ha valaki értelmezhetetlennek, túl töménynek találja a szöveget, kérjük, hozzászólásában jelezze, segítünk megfejteni.

    Vass Endre
    okl. halászati szakmérnök – üzletág vezető – Malatech Water Kft.
    Malaczkó Szabolcs
    okl. biomérnök – ügyvezető igazgató – Malatech Water Kft.

     

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .