Késő délután volt, amikor elindultunk a derecskei tározóra. Sok jót hallani lehet hallani mostanában róla. Több tíz kiló feletti amurt és ahhoz közeli pontyot fogdosnak, amit a horgászok a szabályok szerint nem vihetnek haza, így azokra ismét horgászhatunk. Éppen ezek miatt esett a választásunk ide. Az etetést a helyi horgászok tapasztalatai alapján készítettük. Javasolták nekünk, hogy etetőanyagot ne használjunk, mert az behúzza a törpeharcsát oda, hanem szemes anyagot, abból sem sokat, 20-30 dkg-ot botonként. Illetve itt teszteltük első alkalommal az általunk készített tigrismogyorót.

A boltokban lehet kapni akár kimérősen is tigrismogyorót, amelyet 2 napig cukros vízben áztatni kell. Az így kissé megdagadt mogyorót, főzni kell. A hivatalos eljárás 30 percet ír, de szerintem valahol a 2 órás főzési intervallum a reális. Miután megfőztük a „tigrist” a cukros vízben, adhatunk hozzá aromát. Az így kapott szemest 2 napig pihentetjük, amíg nem alakul ki rajta egy nyálkás zselés szerű anyag. Ekkor van kész a mogyorónk, amit használhatunk. Fontos, hogy én 1 kg mogyoróhoz kb. 1 kg cukrot használtam el.

Az este a szúnyogok bűvöletében telt. A „soknál is több” vérszívó tette látogatását nálunk. Nem tudom, hogy vajon a közeli erdő, vagy a lábszárig érő fű miatt volt annyi. Majd hajnal 3 órakor megtört a csend. Egy hirtelen elfüstölő kapásra figyeltünk fel. Bevágás után érezhető volt, hogy egy amurral van dolgunk. Közben a másik bot is elfüstölt. Gondoltuk megérkeztek a halak. Az amurt sikerült megszákolni, de a másik nem akart a felszínre jönni, majd egy erős húzással a közeli tuskóhoz vette az irányt, ahol leakadt.

Védekezés az invázió ellen

3-as potyka

A reggeli órákban még Szabi fogott egy kiló körüli pontyot és Petike is partra segített egy hármast. Nem volt rossz peca, egy számunkra ismeretlen vízen a helyi horgászok tanácsaiból merítve sikerült halat fognunk. Csak ne lett volna annyi szúnyog!