Pontyparadicsom hazájába

Sziasztok, a nevem Szakál Péter, kaptam egy meghívást egy jóbarátomtól, Török Józseftől, amelyet gondolkodás nélkül el is fogadtam. Ezért május 7-én elmentem hozzá egy közös pecára. Kimentünk a sóstói tavakra és két tó közül a vadregényesebbet választottuk. Mondhatom még megközelíteni is nehéz volt a horgász kellékekkel. Mondta Joci, hogy a bojlikat hagyjuk kint a kocsiban, mert azt a halak nem nagyon ismerik errefelé. Kiválasztottuk a horgászhelyet majd lepakoltunk oda, én két bojlis bottal pecáztam, Joci pedig két úszóssal. A tuti csali aznap főtt kukorica volt, hiszen a halak nem ismerik ott még a bojlit sem és a pelletet sem! Csemege kukoricára úgy jön a tenyérnyi ponty, mint máshol a törpe.

15 perc elteltével a jobb oldali bojlison valaki nagyon éhes lehetett, hisz úgy elfüstölt, hogy, csak néztem egyet, meg is lett a ponty kb. az 1 kg-ot sem ütötte (az összes kapás füstölős volt). Joci egy szem főtt kukoricával fogta a tenyérnyi pontyokat, majd ezeknek a kiiktatására két szemet tett fel a horgokra. Aprítottuk szépen a pontyokat. A pontyok szája szűz volt még, horog egyiket se ütötte. Kis idő múlva abba maradtak a kapások. Sokat gondolkoztunk, hogy feljebb van még egy beálló, amit a tógazda fia csinált egy nappal ezelőtt, gondoltuk, hogy az a hely sok halat adhat nekünk hisz még arra pecás nem tette be a lábát (mellesleg ha nincs kapás és kevés cuccal van az ember, érdemes odébb ülni, más helyet keresni hisz, ahol már nincs kapás jó ideje, minek erőltessük).

Így is tettünk, lepakoltunk a második horgászhelyre, ahol még soha senki sem pecázott. Bal oldalra Joci ült le ,a két úszóssal, én pedig a jobb oldalt a két bojlissal,a bal oldali botot magammal szembe dobtam be, míg a jobb oldalit eldobtam ameddig csak bírtam jobb irányba. Húsz percig nem volt semmi kapás, egyszer csak Joci akasztott egyet az úszóssal, elég szépen dolgozott a bot. Én ott álltam Joci mellett a merítővel, egyszer csak hallom, hogy a jobb oldali elektromos kapásjelző elkezdett pittyegni, és szépen lassan elindult vele. A bot már görbült, odaléptem és berántottam neki, egyből éreztem, hogy ez jobb hal lesz. Végig tartottam a nád előtt, elég lassan dolgozott a hal, mint az igazi nagyok, és gondoltam csak, „be ne menj!, be ne menj”, egyszer csak bement a nádba. Ki tudtam hozni, de mikor másodjára bement, a nád megsértette a monofil előkét. Eközben már Joci megmerítette a halat, de közben elvitte a másik úszóját is valami. Berántott neki a hal ütött egyet és lefordult.

Egymásra nézve ledöbbenve mondtuk, hogy jól döntöttünk, hogy átpakoltunk. Én egyből fonott előkét tettem fel ezek után.
Joci fogott az úszóssal utána egy szép 4.50 kg-os pontyot, majd akasztott egyet, amit átadott nekem, az 2,40-es volt. Ezek után aprítottuk végig a pontyokat és délután háromig több mint 17kg-ot fogtunk.

Természetesen CATCH & RELEASE (fogd meg és engedd vissza)!

Itt szeretném megköszönni a meghívást Török Józsefnek!

írta: Szakál Péter

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .