Mit tegyünk ha megjelenik a vidra?

Az európai vidra (vagy egyszerűen csak vidra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. Magyarországon kiemelkedően sok található belőle Európa más országaihoz képest, elsősorban a Dél-Dunántúl halastavainál. Európa nagy részén, Ázsiában egészen Japánig, illetve délkelet felé a Szunda-szigetekig honos, de megtalálható még Észak-Afrikában is. A vizek, vízpartok közelségében érzi igazán otthon magát, különösen ott, ahol a víz csendes, nem túl erős sodrású, s a vízparton sűrű a növényzet. Odújának fő kijárata gyakran a víz alatt van.

Miért is írok most a vidráról?

A vidra fő tápláléka a hal, elfogyaszt más élő állatokat is, de a fő tápláléka a hal. Egy halgazdaságba bekerülve akkora károkat tud okozni, hogy az felfoghatatlan. Pecasnorbi felhasználónk, horgászni volt és számomra érdekes képeket mutatott nekem. Rengeteg haltetemet melyek szálkáig lerágva feküdtek a jégen. Harcsák, pontyok, sőt még kacsa elfogyasztására utaló jelek is voltak a parton.

 

Mindemellett ne feledjük, hogy a vidra fokozottan védett emlős. Európa sok országában már kihalt.


Hogyan lehet védekezni a vidra ellen:

Vidra ellen a legcélszerűbb és leginkább bevált módszer: a tavak bekerítése. Ez viszont nem mindegy miként, hogyan történik.

A területet körbefogó kerítés lehetőleg 3-4 mm-es drótból álljon, melynek szemmérete 3540mm legyen (ez vált be legjobban a cseh-, német-, olasz- és franciaországi, valamint ausztriai halastavak bekerítésénél); 3 m magas, ebből 2 m emelkedjen a talaj fölé, a maradék 1 m-t fél méter mélyen le kell engedni a talajba, majd fél méter hosszan vízszintesen a területtől kifelé el kell vezetni. Ez a kaparás miatt lényeges, mivel a vidra minden esetben a kerítés tövében, vagy attól néhány centiméterre kezd ásni. Ha akadályba ütközik arrébb vonul. A drótot 1,5-2 m-ként szükséges rögzíteni. Hogy a vidrák átjutását a kerítésen felmászva és annak tetejéről beugorva is meg lehessen akadályozni, a drót felső sávjára, ún. beugrás gátlót célszerű szerelni, amire lapos bádogot, lemezt kell szerelni. Ezek dőlésszöge min. 30 fokos legyen a terület külseje felé, és minimum 60-70 cm hosszúságú. Így a bejutás megakadályozható, valamint a hó lecsúszása is elérhető.

Nagyon jó és bevált a villanypásztor alkalmazása. Ez főleg abban az esetben indokolt, ha a kerítést esetleg nem tudják két méter magasan a talajszint fölé vezetni és beugrás gátlóval ellátni. Ilyenkor ajánlott, hogy egy sor vezetéket a talajtól 25-30 cm-re, míg két-három sort a kerítés tetejétől visszaszámolva 20-30-40 cm-re elhelyezni. A talajszint alá mindenféleképpen le kell vezetni a drótot, mert a villanypásztor sem állítja meg a vidrát, ha rájön, hogy át tud kaparni a kerítés alatt.

A jól jelző és éber kutyák alkalmazása is fontos: A vidra rendkívül félénk állat, s egy éber házőrző (inkább kutyák, javasolt egyszerre több alkalmazása) távol tarthatja a területtől. Ugyanakkor a vidra amennyire félénk, annyira élelmes is, a csak kutyával vagy kutyákkal védett területet előbb-utóbb birtokba veszi.

A különféle riasztási módszerek (tüzek rakása meghatározott méterenként a tó partján, riasztólövések leadása időnként, kerítésre aggatott "emberi szagos", vagy "riasztóan zengő" ruhadarabok, tárgyak stb.) javasoltak, de eredményük nem lesz hosszú időn át hatásos. Mindaddig, amíg a halas- vagy horgásztó az ismertetett módon nincs bekerítve, bármikor bejuthat a vidra. A bekerítés után is rendszeres látogatóvá válhat, mert bejuthat pl. a csatornán keresztül, ebben az esetben viszont már kérhető és el is várható a természetvédelmi hatóság közbenjárása.

One thought on “Mit tegyünk ha megjelenik a vidra?”

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .