Márciusi éjszaka…

 

Szerencsére mondhatjuk, hogy a tél végleg elmenekült és helyette a jó idő a meleg érkezik. Bár a jobb időt még csak nappalokkal lehet igazán élvezni, amikor a napsugarak ereje a pulóverünket kellemesen süti. Azonban az éjszakák is sokkal ?melegebbek? . Vagyis gondoltam ezt én, amikor kitaláltam mi lenne ha márciusban kiülnénk éjszakázni egyet. Az ötlet így utólag nem biztos, hogy a legjobb volt, de a halak kárpótoltak mindenért. Szentannapusztára mentünk, mert ha az időjárás nagyon keménynek igérkezne, akkor van annyi száraz fa, hogy a tábortűz mellett nem fagyunk meg. Az éjszak végül 9 celsiuson maradt, amit nagyban változtatott a szél és az időszakosan érkező eső. A víz hőmérséklete 10 celsius.

 

 

Itt szeretném megjegyezni, hogy az ernyő és a termo nadrág helye otthon van, véletlenül se vigyük magunkkal, mert akkor még a végén nem ázunk el és nem is fagyunk meg!

 

Hárman voltunk és csak mi hárman az egész tavon, nem csodálom, amúgy sem sok a fanatikus éjszakai horgász nemhogy márciusban.

 

 

Néhány szó, hogy mivel is horgásztunk. 2 boton kukorica volt a csali, etetőkosárral juttattuk be etetést mellé, 2 boton az etetés szintén etetőkosárral de ezeken már bojli volt a csali. Gondoltam én arra, hogy hideg lehet a víz még a bojlinak, de meg kellett próbálni.

 

 

Közeledett a sötétség, a hold még csak dagadóban volt, így valóban elég sötét volt. 19 óra lehetett, amikor az első kapás jelentkezett. A 7kg-os ponty a Tandembaits Caramel krémes 17 mm-es bojliának nem tudott ellenállni, amelyet még bedobás előtt megfaragtam, hogy az aroma jobban terjedjen a hideg vízben. A szép tükröst pontyzsákba tettük, hogy ha érkezik hozzá párja, akkor vele együtt lefotózzuk.

 

 

Utána következett Szabi órája. Ő csak a kukoricában bízott, és jól tette. A kapásjelző sípolt és a nyelető fékről már pörgött is le a damil. Bevágás után, a bot görbült, de a hal lemaradt. Visszadobta az általa KMB-re keresztelt kukorica csalit. Nem kellett sokat várni, mert a másik boton ismét érdeklődő volt. A bot szinte karikában, a hal a víz felszínén csapott majd a bot ismét megkönnyebbült. Ez is lemaradt. Ekkor már említettem Szabinak, hogy érdemes lenne az a horgot megnézni és egy esetleges cserével felváltani.

 

 

 

 

2 óra telt el azóta, amikor fogtam a halat. Ekkor érkezett a következő érdeklődő. Ismét egy erőteljes húzós kapás. És egy 4,5 gyönyörű aranysárga tőponty. Megjött a párja gondoltam. A ponty most a Dynamite Baits-Squid & Octopus 20mm-es bojliának nem tudott ellenállni. Ismét egy bojlival fogott hal, amely tökéletesen akadt a 6-os méretű szakál nélküli horoggal.

 

Az este további része a szélről, az esőről, és a hidegről szólt. A halak feledtették velünk a hideget. Az este további részében nem volt olyan kapásunk melynek be lehetett volna rántani.

 

 

Másnap egy óvodás csoport járt a tavon, akiknek meg tudtuk mutatni, hogyan is kell bánni a kifogott halakkal. Elmondtuk nekik, miért kell a pontymatrac, miért kell visszaengedni a halakat. Fiatalok voltak és lehet nem értették mi értelme van megfogni és visszaengedni, de ha több embertől ezt fogják látni, akkor ez lesz nekik is a természetes.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .