Szeretném meginvitálni a kedves olvasót egy rövid, de igazán tartalmasra sikeredett horgászatnak az élménybeszámolójára. A történet egy számomra nagyon kedves horgásztóról és annak halairól szól. Saját tapasztalatomat és annak hitelességét szeretném bemutatni nektek, önöknek. Remélem, a képek önmagáért beszélnek, és igazolják történetemet. Mostani munkámból kifolyólag, csak gondolatban van időm horgászni, botot csakis bemutatásképp ragadtam kezeimbe. Igaz nap, mint nap a horgászat tölti be életemet mely egyben a munkám is, de nem csak beszélni kell a horgászatról, hanem csinálni is. Élesben azért másabb. Már nagyon hiányzott a vízpart látványa, a víz illata, a halak fárasztása, egyszóval minden, amit maga a horgászat nyújtani tud egy emberi lélek számára.

Vasárnap gyönyörű napsütéses idő várt mindazokra kik horgászatra szánták el magukat, végre tavaszi arcát mutatta az időjárás. Délig munka, majd irány a vízpart! Már reggel eldöntöttem, hogy a Vekeri tóra megyek. Sok szép közös élményünk van már, nők, barátok, és nem utolsó sorban a halak. Szerintem a szépsége magával ragadó, hisz nem véletlenül látogatják oly sokan. Legyen szó turistáról vagy szerencsét próbáló horgászról, mindenki vallja, hogy gyönyörű a Vekeri! Szívet melengető látvány mikor megérkezek a partra. Újra itt vagyok veled, mondom magamba!

Édesapámmal majd tíz éve voltunk itt először. Már akkor tudtuk, hogy rengeteg hal van itt! Sekély gyorsan felmelegedő rész, csendes környezetben. Általában bolondnak néznek, hogy itt próbálkozom, pedig ha tudnák, amit én tudok. Régen feltérképeztem mi található a víz alatt, akadókat kiszedegettem, mélységet felmértem meg ilyenek. Szóval ismerem, mint a tenyeremet!

Egy erősebb Match botot hoztam magammal, kifejezetten pontyos. Nem akartam a végszereléket sem lefinomítani, tökéletes megoldás volt a 20-as főzsinór a 18-as előkével. Sok ponty és amur megtréfált már itt az erős kirohanásaival, szóval muszáj megállítani őket.

Etetési taktikám nagyon egyszerű volt, csak csemegekukorica és pellet, mindössze a parttól 6 méterre. Etetőanyagot nem akartam használni, hiszen a törpeharcsákat szerettem volna elkerülni, így némileg megakadályozható a törpeharcsa invázió. Kevesebb fehérhalat fogunk, de amúgy is a pontyokat akartam lencsevégre kapni. Délután egy óra van, gondoltam van öt órám a horgászatra. Vágjunk bele!

Nagyon kevés alapozó etetést, tényleg csak pár marék kukoricát és pelletet szórtam indulásnak, majd ha van jelentkező, akkor pótolom egy marékkal. Kipróbálás kép hoztam magammal a Carp Zoom Attractor Spray Sweet Corn ízesítésből. Folyamatosan fújtam vele a kukoricát és a pelletet, plusz a horgon lévő csalit. (Az íze tényleg csemegekukorica, azért egy vérkukacosat nem kóstoltam volna meg.) Az volt az elvem, hogy minden, ami kukorica!!!

Sokat használom telepített vízen a CSL pelleteket, nagyon szeretik a pontyok! A Cz sweet Baby corn pellet egy gyorsan oldódó, bébikukorica- őrleményből készített etető pellet.

Az első húsz percben néhány kóbor törpeharcsa jelentkezett az etetésen, majd felpörögtek az események. A waggler úszón jellegzetes pontyos kapás jelezte, hogy valaki a horgon felkínált csalit kóstolgatja.

Pár perc óvatos fárasztás után sikerült szákba terelnem az első pontyomat a mai napon. Gondoltam magamban, jobb lesz ha belerakom a haltartóba, mert ha ilyen hamar sikerült fognom ,akkor tuti itt vannak a testvérei is. Utólag jól gondoltam. Ismételten csak pár marék kukoricát és pelletet szórtam vissza az etetésre. Egész délután ezt az etetési stratégiát választottam.

Már nagyon kellett a lelkemnek ez a horgászat, nem érdekelt volna, ha nem fogok semmit, mert az a legfontosabb, hogy kint lehettem a vízparton. De kaptam egy újabb szép élményt a ?kishelyen?.

Édesanyámmal hazafele menet készítettünk pár képet a tóról, és ez járt a fejembe: