Közönséges rence (Utricularia vulgaris)

Közönséges rence Utricularia vulgaris 2

A 30-200 cm hosszú növény a vízben lebeg, virágzáskor a felszín alatt úszik. Színe sötétzöld, barnás, néha vöröses. A levél nagy, 2-8 cm hosszú, körvonala 2-3 vagy határozatlanul 4 lebenyű, minden lebenye 1-2-szeresen tollasan elágazó és számos fonalas cimpára oszlik. A végső cimpák tompák, szélükön 8-16 kis vastagodás van, melyeken 1-5 pillaszerű szőrszál ül.A levélen 20-210 pirosló „rovarfogó” tömlő van. A virágzat a víz színe fölé emelkedik 15-35 cm magasra, és 4-15 virágú fürtöt visel. A virág 13-20 mm hosszú, sárga szirmú. Termése tok.

 

Közönséges rence (Utricularia vulgaris)_3

 

Elterjedése

A közönséges rence elterjedési területe Európa, Ázsia és különösen Észak-Amerika. Általánosan elterjedt, és helyenként, főleg a sík vidékeken és a folyóvölgyekben nem ritka. Az Alpokban viszont teljesen hiányzik.

 

Közönséges rence (Utricularia vulgaris)_2

 

 

Megjelenése

A közönséges rence gyökér nélküli, alámerülten élő vízinövény. Szára 30-200 centiméter hosszú lehet, a levélzettel együtt 3-8 centiméter széles. Levelei 20-80 milliméter hosszúak, 2-4 karéjúak, többszörösen hajszálfinom, szétálló sallangokra szeldeltek. Egyes sallangok tojás alakú, 1-4,5 milliméter hosszú hólyagokká alakultak át (számuk levelenként 8-20). Ezek a rendszerint vöröses hólyagok vagy tömlők nyílással rendelkeznek, melyet egy, csupán befelé nyíló csappantyú zár le, előtte 2 szárnyasan tagolt serte található. A virágok laza fürtben vörösbarna színű, 10-30 centiméterre a víz felszíne fölé emelkedő szárakon helyezkednek el. A csésze 2 levelű. A párta 12-20 milliméter hosszú, aranysárga és kétajkú, torkát az alsó ajak domború körme elzárja. A kerek, tojásdad, hullámos felső ajak alig hosszabb, mint az alsó ajak vörösbarnán csíkos körme. Az alsó ajak kétoldalt nyeregszerűen lehajlik, alatta fekszik az előrenyúló, rövid, tompa sarkantyú. A termés sokmagvú, kerekded tok.

 

 

Közönséges rence (Utricularia vulgaris)

 

Életmódja

A közönséges rence álló- vagy lassan folyó vizek, mocsarak, vizesárkok lakója. Sekély, tápanyagban közepesen gazdag vizekben a leggyakoribb. A békalencse-fajokkal (Lemna) lebegő hínártársulást alkot. Kismértékű vízszennyeződés előmozdítja fejlődését, erős szennyeződés esetén azonban érzékelhetően megritkul.

 

 

 

Gömb vagy tojás alakú, tömötten összezsúfolt levelekből képződött, mintegy 10 milliméter vastag, erősen szőrös csúcsrügyekkel telel át, amelyek ősszel a növény elbomlásakor az iszapba süllyednek. A leveleken található nagyszámú tömlő állatfogásra szolgál. Belsejükben jelentős túlnyomás uralkodik. Amint egy víziállat (például apró rák) megérinti az egyik sertét, kinyílik a csappantyú, és a szívóerő hatására a vízzel együtt az állat is a tömlő belsejébe sodródik. A növény zsákmányát fehérjebontó enzimek segítségével emészti meg.A virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart.