Címünk: 4031, Debrecen Kishegyesi út 146. Tel.: (52) 739-299 Email: info@kapitalis.eu
Get Adobe Flash player

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

 

A mocsári teknős, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket. Hiánya a Brit-szigetekről és a vele szembeni kontinentális partvidékről, valamint Skandináviából az eljegesedés alatti visszahúzódással magyarázható. Magyarországon főként a síkvidéki, álló vagy lassú folyású vizekben, vízlevezető csatornákban, ártéri területeken, alföldi szikes tavakban, kubikgödrökben található meg.  Az Ibériai-félszigeten és a Baleár szigeteken élő példányok kisebbek, hátpáncéljuk hossza 15-18 centiméter, míg a Krím félszigeten élőké a 30 centimétert is elérheti.

 

 

A fej ovális, hátrafelé szélesedő. Legfeljebb 20 centiméteres hosszúságú hátpáncélja és bőre zöldes, barnás vagy feketés, amit sárgás vagy fehér pettyek vagy csíkok tarkítanak. Nem ritkák a teljesen sötét, egyszínű, de a sárgán domináló példányok sem. Hátpáncélja mérsékelten domború, a gerinc mentén többnyire 5 nagy, hatszögletű pajzs sorakozik. Ezeket kétoldalt újabb nagy pajzsok veszik körül, míg a szegélyt kisebb, keskenyebb pajzsok alkotják. A hímek esetében homorú, a nőstényeknél lapos haspáncél világosbarna, gyakran sötét foltottal tarkított, olykor a pajzsoknak fekete szegélye van.

 
Fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes páncéljába behúzni, s ilyenkor szinte senki és semmi nem férhet hozzá. Nyakát a nyakrejtő teknősökre jellemzően S-alakban meghajlítva, a test, hossztengelye irányában húzza vissza, nem pedig féloldalra hajtva, mint a nyakfordító teknősök. A hímek farka testükhöz viszonyítva hosszabb, töve vaskosabb, mellső lábaikon a karmok erőteljesebbek. Velük szemben a nőstényeknek rövidebb a farkuk, domborúbb a haspáncéljuk. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, míg a nőstényeké fehér vagy sárgás.

 

 

A változó testhőmérsékletű faj október végén vonul el telelni. Vagy a vízfenék iszapjába ássa be magát, vagy ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigénmennyiséget szájának és garatjának nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein keresztül szerzi meg. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiviálódik. Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel. Mozgása a szárazon esetlen, de a vízben annál jobban úszik. Előszeretettel napoznak a vízen úszó fatörzseken vagy a partról benyúló ágakon, esetleg magán a parton, de látásuk kitűnő, és már több tíz méterről egymást riasztva belecsusszannak a vízbe, ha valaki közeledik.

 

A mocsári teknős tojásokkal szaporodik, amelyeket (mintegy tucatnyit) a nőstény a vizek partján a homokba vagy a tőzegbe rak. A párzásra nem sokkal a telelés után, májusban kerül sor. A nőstény ezután laza, homokos talajt keres, ahová 8-10 centiméter mélyre eláshatja kb. 4-5 centiméter hosszú, 7-8 centiméteres átmérőjű tojásait. Az utódok augusztus és szeptember fordulóján kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé. A teknősfészkeket gyakran kiássák és tartalmukat elfogyasztják különféle ragadozók, elsősorban a rókák.

 

A mocsári teknős Európa-szerte visszaszorulóban van a gyorsan terjeszkedő táplálékkonkurrens, az ékszerteknős miatt, illetve a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is negatív hatással van az összállományra. A kifejlett példányokat péncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor elpusztítják a ragadozók. Fennmaradásának érzékeny pontja a tojások kikeltetésére alkalmas, meleg, nyílt, de zavartalan fészekrakó hely, amelyek sajnos egyre fogynak a vizek környékén. Alföldi élőhelyeinek nagy része a lecsapolások következtében kiszáradt, a vizek, csatornák környéke pedig sokszor beépül, ill. zavaró forgalommal terhes. A magyarországi teknősállomány egyelőre stabilnak mondható, de megkezdődött a felmérése, hogy adott esetben hatékony védelmet lehessen biztosítani számukra. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, eszmei értéke 50 000 forint.

 

A honfoglaló őseink előszeretettel fogyasztottak teknőshúst, így a mocsári teknőst is megették. Számuk azonban nem emiatt és nem akkor fogyatkozott meg úgy, hogy mára alig találunk egy-egy vadon élő példányt. Azonban ez nem csak magyarországi probléma. Valamikor Németországban is nagyon sok mocsári teknős élt. Azonban a XVIII. század elején a brandenburgi Biblia-kereskedők kitalálták, hogy a böjt időszakában teknőshúst adjanak az embereknek, mivel az nincs benne az ekkor tilos ételek listájában. Ez a kereskedelem oda vezetett, hogy a brandenburgi tavakból és mocsarakból szinte teljesen eltűntek a teknősök.

Mocsári teknős (Emys orbicularis) bejegyzéshez 1 hozzászólás

RSS Üzenőfal
Jelentkezz be üzenet írásához
citymetal
(hétfő, márc 2. 2015 12:05 DU.)
Köszi Misi majd látjuk.
sepy
(vasárnap, márc 1. 2015 8:07 DU.)
Sziasztok! Képzeljétek Kadarcsi egyesület közgyűlésén megszavazták , csak “egyenes ági” rokonság vehet ettől az évtől családtagi területi engedélyt. Azért is írok erről, mivel lassan 20 éve pecázom itt és “eddig minden elnökséggel kiderült gondok voltak” . Persze ez most más :)))
Ami a lényeg: képzeljétek mivel Bátyámmal pecázgatunk általában, természetes volt kellett engedély.
A kis tanyánk , mióta út és villany van egyre szánalmasabb természeti értékekkel bír. Közösen fizetjük mivel kettőnké. De jogilag az ő nevén van. Na most az új “elnökség” és a tagság meg szavazata egy ellen szavazattal:)ezt a meg gondolatlan lépést. Végeredményben amiért gondoltam megosztom azt a pompás etikátlan hírt. Ennyi év után most azt mondják vegyek külsős területi engedélyt ami 65 ezer lenne.
Szerintetek ?
Gyula
(péntek, feb 27. 2015 10:29 DU.)
Köszönöm az infót.
Balla Mihály
(péntek, feb 27. 2015 7:59 DU.)
Tavaly és tavalyelőtt is már márciusban volt telepítés, igaz annak is inkább a végén. Valószínűleg idén is ez lesz. http://kapitalis.eu/2014/03/24/halasitas-a-keleti-latokepi-fancsikai-horgaszvizekbe/
citymetal
(péntek, feb 27. 2015 7:55 DU.)
Üdv Misi. Mikor várható a látó telepítése. Tudsz e róla valamit ?
Balla Mihály
(csütörtök, feb 26. 2015 9:45 DE.)
Igen, már egy hete kiolvadt. 2015.02.25-án telepítettek bele. Azaz a hétvégére jó esélyekkel indulhatnak azok, akik oda mennek.
Gyula
(kedd, feb 24. 2015 10:13 DU.)
Sziasztok!
tudja valaki, hogy a Sziki Tó kiolvadt?
Köszi a választ előre is!
Balla Mihály
(kedd, feb 24. 2015 6:23 DU.)
Látókép teljesen kiolvadt!
Lali74
(hétfő, feb 23. 2015 2:53 DU.)
Köszönöm Misi a linket, hasznos volt, hamarosan személyesen jelentkezem.

1 · 2 · 3 · 4 · 5 · »
Kosár
Kapitális Horgász Egyesület
SZÉP kártya
SZÉP-Kártya elfogadóhely ingyenes_kiszallitas_k
Online látogatók