Címünk: 4031, Debrecen Kishegyesi út 146. Tel.: (52) 739-299 Email: info@kapitalis.eu
Get Adobe Flash player

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

 

A mocsári teknős, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket. Hiánya a Brit-szigetekről és a vele szembeni kontinentális partvidékről, valamint Skandináviából az eljegesedés alatti visszahúzódással magyarázható. Magyarországon főként a síkvidéki, álló vagy lassú folyású vizekben, vízlevezető csatornákban, ártéri területeken, alföldi szikes tavakban, kubikgödrökben található meg.  Az Ibériai-félszigeten és a Baleár szigeteken élő példányok kisebbek, hátpáncéljuk hossza 15-18 centiméter, míg a Krím félszigeten élőké a 30 centimétert is elérheti.

 

 

A fej ovális, hátrafelé szélesedő. Legfeljebb 20 centiméteres hosszúságú hátpáncélja és bőre zöldes, barnás vagy feketés, amit sárgás vagy fehér pettyek vagy csíkok tarkítanak. Nem ritkák a teljesen sötét, egyszínű, de a sárgán domináló példányok sem. Hátpáncélja mérsékelten domború, a gerinc mentén többnyire 5 nagy, hatszögletű pajzs sorakozik. Ezeket kétoldalt újabb nagy pajzsok veszik körül, míg a szegélyt kisebb, keskenyebb pajzsok alkotják. A hímek esetében homorú, a nőstényeknél lapos haspáncél világosbarna, gyakran sötét foltottal tarkított, olykor a pajzsoknak fekete szegélye van.

 
Fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes páncéljába behúzni, s ilyenkor szinte senki és semmi nem férhet hozzá. Nyakát a nyakrejtő teknősökre jellemzően S-alakban meghajlítva, a test, hossztengelye irányában húzza vissza, nem pedig féloldalra hajtva, mint a nyakfordító teknősök. A hímek farka testükhöz viszonyítva hosszabb, töve vaskosabb, mellső lábaikon a karmok erőteljesebbek. Velük szemben a nőstényeknek rövidebb a farkuk, domborúbb a haspáncéljuk. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, míg a nőstényeké fehér vagy sárgás.

 

 

A változó testhőmérsékletű faj október végén vonul el telelni. Vagy a vízfenék iszapjába ássa be magát, vagy ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigénmennyiséget szájának és garatjának nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein keresztül szerzi meg. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiviálódik. Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel. Mozgása a szárazon esetlen, de a vízben annál jobban úszik. Előszeretettel napoznak a vízen úszó fatörzseken vagy a partról benyúló ágakon, esetleg magán a parton, de látásuk kitűnő, és már több tíz méterről egymást riasztva belecsusszannak a vízbe, ha valaki közeledik.

 

A mocsári teknős tojásokkal szaporodik, amelyeket (mintegy tucatnyit) a nőstény a vizek partján a homokba vagy a tőzegbe rak. A párzásra nem sokkal a telelés után, májusban kerül sor. A nőstény ezután laza, homokos talajt keres, ahová 8-10 centiméter mélyre eláshatja kb. 4-5 centiméter hosszú, 7-8 centiméteres átmérőjű tojásait. Az utódok augusztus és szeptember fordulóján kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé. A teknősfészkeket gyakran kiássák és tartalmukat elfogyasztják különféle ragadozók, elsősorban a rókák.

 

A mocsári teknős Európa-szerte visszaszorulóban van a gyorsan terjeszkedő táplálékkonkurrens, az ékszerteknős miatt, illetve a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is negatív hatással van az összállományra. A kifejlett példányokat péncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor elpusztítják a ragadozók. Fennmaradásának érzékeny pontja a tojások kikeltetésére alkalmas, meleg, nyílt, de zavartalan fészekrakó hely, amelyek sajnos egyre fogynak a vizek környékén. Alföldi élőhelyeinek nagy része a lecsapolások következtében kiszáradt, a vizek, csatornák környéke pedig sokszor beépül, ill. zavaró forgalommal terhes. A magyarországi teknősállomány egyelőre stabilnak mondható, de megkezdődött a felmérése, hogy adott esetben hatékony védelmet lehessen biztosítani számukra. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, eszmei értéke 50 000 forint.

 

A honfoglaló őseink előszeretettel fogyasztottak teknőshúst, így a mocsári teknőst is megették. Számuk azonban nem emiatt és nem akkor fogyatkozott meg úgy, hogy mára alig találunk egy-egy vadon élő példányt. Azonban ez nem csak magyarországi probléma. Valamikor Németországban is nagyon sok mocsári teknős élt. Azonban a XVIII. század elején a brandenburgi Biblia-kereskedők kitalálták, hogy a böjt időszakában teknőshúst adjanak az embereknek, mivel az nincs benne az ekkor tilos ételek listájában. Ez a kereskedelem oda vezetett, hogy a brandenburgi tavakból és mocsarakból szinte teljesen eltűntek a teknősök.

Mocsári teknős (Emys orbicularis) bejegyzéshez 1 hozzászólás

RSS Üzenőfal
Jelentkezz be üzenet írásához
Balla Mihály
(kedd, nov 25. 2014 11:17 DE.)
Szia Matyi! Ma hozza a futár. 13-14 között szokott érkezni.
sramatyi
(kedd, nov 25. 2014 11:01 DE.)
Szia Misi,
A megrendelt pontyozó doboz nem jött még meg?
Köszi!
Matyi
Balla Mihály
(hétfő, nov 24. 2014 4:41 DU.)
Kedves Mogyi: eddig negatív. Nem sikerült a dolog azért sem hívtalak. Még próbálkozom.
attila
(hétfő, nov 24. 2014 3:28 DU.)
Szeretnék rablózni menni,de nincs ötletem.Valaki tudna segíteni?Előre is kösz!
mogyika4
(hétfő, nov 24. 2014 12:22 DU.)
Szia.A múlt héten érdeklődtem Owner SD-31 kétágú horog után ezüst színben 4-6 méretben is kellene.
Sikerülni fog?
Hajdu Zoltán
(vasárnap, nov 23. 2014 11:34 DU.)
A mai napon voltunk a keleti főcsatorna Balmazújváros előtti szakaszán. A stégekről próbáltunk pergetni. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a bedobott horgászbotok mellett nem, hogy nem voltak ott a gazdái, de még csak a környéken sem. A legmeglepőbb számunkra a rengeteg varsa. A stégek 75-80%-ánál találtunk. Nem kellett keresni, mert a stég jobb és bal lábához voltak kötve. Már a kötelekről lehetett tudni, de megbizonyosodtunk minden alkalommal amikor bele is akadtunk. Hála isten nem szakadtunk bele egybe sem mert a kötéllel kihúztuk és sikerült horgot szabadítani. Kérdem én, hogy a halőrök mit csinálnak? A vízpartokat nem kell ellenőrizni? Még csak csónak sem kell. A parton vannak nyíltan kihelyezve. Kinek szóljon az ember aki tenne is az ilyen ellen,
Balla Mihály
(vasárnap, nov 23. 2014 7:18 DE.)
Jelenleg az alábbi csalihal fajtáink vannak: Küsz, keszeg, bodorka, kárász. Ráadásul a legjobb méretben.
Balla Mihály
(kedd, nov 18. 2014 3:15 DU.)
1 napijegy 2 bot és egyaránt azt is jelenti, hogy 1 napijegy egy személy.
alibi73
(kedd, nov 18. 2014 12:50 DU.)
Misi 1 napijegy, 2 botra jó ugye? De akkor a másik bot végét nem gond ha nem éppen én fogom? Pergetésről van szó! ;)

1 · 2 · 3 · 4 · 5 · »
Kosár
csonti_cserehorgaszboltnapijegyekversenyek
SZÉP kártya
SZÉP-Kártya elfogadóhely ingyenes_kiszallitas_k
Időjárás
Debrecen
Főleg felhős
Főleg felhős
1°C
Nyomás: 1030 mb
Pára: 100%
Szelek: 0 km/h N
Napkelte: 06:54
Napnyugta: 15:49
More forecast...
 
Online látogatók