Menyhal (Lota lota)

menyhal

 

Jellemzői:
Nyúlánk, a feji részén fölülről, farki részén oldalról lapított hal. Feje aránylag rövid, de széles, orra közepesen hosszú, a szeme kicsi. Szája nagy, félig alsó állású, benne apró, hegyes fogak vannak. Szájhasítéka vízszintes, oldalról nézve a szem alá, többnyire annak hátsó vonaláig ér, alsó állkapcsáról egyetlen bajuszszál csüng. Két hátúszója közül az első rövidebb, 9-15 sugár támasztja, a második igen hosszú, sugarainak száma 68-90. Farkalatti úszója is nagyon hosszú, 63-85 sugarú. Különálló farokúszója kicsi, szimmetrikusan lekerekített. Hasúszói szokatlanul elöl, a toroktájon helyezkednek el. Pikkelyei nagyon aprók, alig észrevehetők. Oldalvonala a test elején folytonos, a farokúszó közelében szakadozott. Testének színe zöldes-barna, sötétebb márványozással. A nagyobb példányok hossza 40-50 cm, ritkán 60 centi körüli.

 

Élettani sajátosságok:
Sztenoterm faj, nyáron a vízterek mélyebb részein diapauzában van, kb. 15 °C-os vízhőmérséklet alatt válik aktívvá. Fiatalabb korban a táplálékát elsősorban fenéklakó gerinctelen állatok alkotják, a 20 cm fölöttiek viszont áttérnek a ragadozó életmódra, s főként halakat fogyasztanak. Három-négyévesen válik ivaréretté, szaporodása decembertől februárig tart. A folyók és nagyobb tavak mélyebb részein ívik, több részletben.

 

Élőhely:
Élőhelye a paduczónától lefelé a még viszonylag gyorsabb folyású, illetve keményebb aljzatú vízfolyások. Az élénkebb sodrású hideg vizet és a kemény aljzatot kedveli, ezért nagyobb folyókban a pér-, paduc- és márna zónában érzi igazán jól magát. Jó alkalmazkodásának köszönhetően azonban az erősebben felmelegedő dévér zónában is megél, de ott nyári álmot alszik. Előfordul a magas hegységek pisztrángos vizeiben is, de a kis vízhozamú középhegységi patakokban nem él. Fenéklakó hal, többnyire a kövek között vagy a part üregeiben búvik meg.

 

menyhal2

 

Elterjedés:
Az arktikus édesvízi faunakomplexum tagja, holarktikus elterjedésű. Európában a Brit-szigeteket, valamint a déli-félszigeteket kivéve mindenütt előfordul.


Természetvédelmi státus:

Európában és hazánkban egyaránt a fenyegetett fajok közé sorolható. A Berni Konvenció III. függelékében található.


Halászati hasznosítás:

Hidegkedvelő faj lévén aktivitásának maximuma a téli hónapokra esik, amikor nem folyik intenzív halászat és horgászat vizeinken, ezért gazdasági jelentősége meglehetősen csekély. Pedig szálkamentes húsa kitűnő ízű, nagyméretű mája az ínyencek csemegéje.

 

2009. november 18-tól (hatályba lépés napjától) tilos kifogni és megtartani a 20 cm alatti menyhalat (Lota Lota). Annak ellenére, hogy a menyhal méretkorlátozásra került, a naponta kifogható mennyiségét továbbra is a mérettel nem védett halakon belüli szabályozás határozza meg. A méretkorlátozás alá nem tartozó halfajokból és menyhalból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki.