Címünk: 4031, Debrecen Kishegyesi út 146. Tel.: (52) 739-299 Email: info@kapitalis.eu
Get Adobe Flash player

Kecsege (Acipenser ruthenus)

 

Jellemzői:
Teste megnyúlt, orsó alakú, kifejezetten az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott. Testét öt sorban meghatározott számú vért védi a háti, oldal és hasi tájékon. Feje jellegzetesen megnyúlt, ormányban végződik. Szája alsó állású, az alsó ajak középen megszakított. Bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat. Farok úszója részaránytalan, ún. heterocerk, a sötét úszók szegélye fehér. A test színe a háton szürkés, szürkés-barna, a has sárgás. A törzshossz ritkán haladja meg a 60 cm-t.

 

Élettani sajátosságok:
A kecsege egész életét édesvízben tölti, a többi tokfélétől eltérően nem jellemző a szaporodási vándorlás a tenger és az édesvíz között. Szaporodása 7 °C vízhőmérséklettől kezdődik, április-június között. Táplálékát elsősorban a fenéken lakó gerinctelen ízeltlábúak – Gammaridae, Chironomidae, Ephemeroptera, Odonata – (zoobentosz) alkotják.

 

Élőhely:
Élőhelye a nagyobb vízfolyások márna szinttájú szakaszától – ahol a víz sodrása viszonylag erős, az aljzat kavicsos-sóderes, vagy homokos – az alföldi, dévér szinttájú szakaszáig, ahol a meder anyag túlnyomó részt kemény, agyagos. Kedveli az áramló vizet, fenéklakó.

 

Elterjedés:
Elterjedési területe a Nyugat-Szibériai folyóktól – Jenyiszej, Ob – a Dunáig tart. Eredetét tekintve pontusi faj. A Duna vízrendszerébe a jégkorszak után hatolt. Magyarországon őshonosnak tekinthető. Nagyobb vízfolyásaink márna szinttájú szakaszain megtalálható.

 

 

Természetvédelmi státus:
A Magyarországon előforduló tokfélék között a leggyakoribb, azonban állományai élőhelyének vízminőségi romlása, valamint az ívásra alkalmas szakaszok eltűnése miatt egyre csökkenők. Ennek ellenére hazai természetvédelmi szempontú védettsége nincs. Szerepel ugyanakkor a Washingtoni Egyezmény II., a Berni Egyezmény III. és az Élőhelyvédelmi Irányelv V. függelékeiben.

 

Halászati hasznosítás:
Nagyobb folyóink halászzsákmányában korábban jelentős szerepet töltött be. Fogása mára inkább értékessége miatt jelentős. Intenzív rendszerekben történő nevelése növekvő. Ízletességének, szálka nélküli húsának köszönhetően a horgászok körében is népszerű. Telepítése azonban nem képes természetes állományainak fenntartására, ezért élőhelye, különös tekintettel a szaporodó helyek környezeti állapotának javítása rendkívül fontos feladat. A halászati jogszabályok értelmében darab-, méretkorlátozás és tilalmi időszak alá eső faj. A legkisebb kifogható méret 45 cm, fogása március 01. – május 31 között tilos.

RSS Üzenőfal
Jelentkezz be üzenet írásához
BIG
(csütörtök, márc 5. 2015 12:21 DU.)
Sziasztok!
Egy kérdést szeretnék feltenni így a nagy nyilvánosságnak illetve egy gondolatsort megosztani Veletek,mert szerintem ez már sokakban megfogalmazódott és kíváncsi lennék a véleményetekre;Vajon miért nincs a látóképi tavon természetes pontyszaporulat?Az tény,hogy nincs lapos sekélyes része a tónak,de voltak (van) sűrű nádas és sásos részek ahol a vízmélység is ideális lenne.Köztudott,hogy a ponty lágyszárú növényekre rakja az ikráit,na ezekből a növényekből is egyre kevesebb van a tóban,köszönhető (szerintem) az amúrok közreműködésének is.Kérdem én,hogy akkor tavaly tavasszal,miért kellett a szövetségnek amúrt telepíteni azzal a címszóval,hogy sok a hínár és egyéb vízinövény a tóban.és ezt még megfejelték azzal,hogy éves fogási tilalommal védték,holott egy tájidegen halról van szó aminek a telepítése külön engedélyekhez kötött.Közel tíz éve horgászom ezen a gyönyörű tavon és kijelenthetem,hogy egyre kevesebb vízinövény él a tóban,a debreceni ágán lassan ki lehet látni hosszában a 33-ra olyannyira megritkult a nádas(ennek a friss hajtását is fogyasztja az amúr).Akkor nem volt ez egy elhibázott döntés a MOHOSZ részéről?én nem vitatom az amúr fogási értékét,de a pontyoknak már azzal jót tennének ha az amurtelepítést mellőznék a jövőben.él még a tóban éppen elég ha valaki célzottan rájuk akar horgászni,de a számukat nem kellene szaporítani.Inkább pontyot telepítsenek helyettük.
Kíváncsian várom a véleményeteket!
citymetal
(hétfő, márc 2. 2015 12:05 DU.)
Köszi Misi majd látjuk.
sepy
(vasárnap, márc 1. 2015 8:07 DU.)
Sziasztok! Képzeljétek Kadarcsi egyesület közgyűlésén megszavazták , csak “egyenes ági” rokonság vehet ettől az évtől családtagi területi engedélyt. Azért is írok erről, mivel lassan 20 éve pecázom itt és “eddig minden elnökséggel kiderült gondok voltak” . Persze ez most más :)))
Ami a lényeg: képzeljétek mivel Bátyámmal pecázgatunk általában, természetes volt kellett engedély.
A kis tanyánk , mióta út és villany van egyre szánalmasabb természeti értékekkel bír. Közösen fizetjük mivel kettőnké. De jogilag az ő nevén van. Na most az új “elnökség” és a tagság meg szavazata egy ellen szavazattal:)ezt a meg gondolatlan lépést. Végeredményben amiért gondoltam megosztom azt a pompás etikátlan hírt. Ennyi év után most azt mondják vegyek külsős területi engedélyt ami 65 ezer lenne.
Szerintetek ?
Gyula
(péntek, feb 27. 2015 10:29 DU.)
Köszönöm az infót.
Balla Mihály
(péntek, feb 27. 2015 7:59 DU.)
Tavaly és tavalyelőtt is már márciusban volt telepítés, igaz annak is inkább a végén. Valószínűleg idén is ez lesz. http://kapitalis.eu/2014/03/24/halasitas-a-keleti-latokepi-fancsikai-horgaszvizekbe/
citymetal
(péntek, feb 27. 2015 7:55 DU.)
Üdv Misi. Mikor várható a látó telepítése. Tudsz e róla valamit ?
Balla Mihály
(csütörtök, feb 26. 2015 9:45 DE.)
Igen, már egy hete kiolvadt. 2015.02.25-án telepítettek bele. Azaz a hétvégére jó esélyekkel indulhatnak azok, akik oda mennek.
Gyula
(kedd, feb 24. 2015 10:13 DU.)
Sziasztok!
tudja valaki, hogy a Sziki Tó kiolvadt?
Köszi a választ előre is!
Balla Mihály
(kedd, feb 24. 2015 6:23 DU.)
Látókép teljesen kiolvadt!

1 · 2 · 3 · 4 · 5 · »
Kosár
Kapitális Horgász Egyesület
SZÉP kártya
SZÉP-Kártya elfogadóhely ingyenes_kiszallitas_k
Online látogatók