A Szentanna és a Bodzás után a Halápi-tó is feladta a harcot a szélsőséges időjárással szemben. Két év után ismét kiszáradt az Erdőspusztai tájegység második legnagyobb tava. 
A fenti kép még júniusban készült, amikor még bőven volt víz a Halápi tározóban. Az alsó pedig a jelenlegi lesújtó állapotot szemlélteti. Ilyen és ehhez hasonló képeket legutoljára 2012-ben láthattunk, azelőtt pedig 1993 környékén. Ez is szemlélteti, hogy egyre szárazabb egyre kiszámíthatatlanabb az utóbbi évek időjárása. Addig míg ez a folyamat régebben 10-15 évenként ismétlődött meg, addig az utóbbi időszakokban már 2 év elteltével jelentkezett.
A Halápi-tó szinte teljesen kiszáradt. A közepén igaz vannak még kis területű tocsogók, de ezeknek a megléte is csak idő kérdése. Halpusztulást, tetemeket nem láttunk. A parton lévő nyomok, eldobált vízben járó cipők ruhadarabok láttán arra következtetünk, hogy az utolsó időszakokban lehalászhatták a már leapadt tómedret. Ami még elkeserítő ebben az egészben, hogy a kiszáradt tó medrében elindul a növények burjánzása. Ha megnézzük a fenti képet ott látszik is, hogy a nád a part oldalról az elmúlt pár hónapban legalább három méterrel húzódott beljebb a meder felé. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a Halápi tó 67 hektáros területéből kb. 8 hektár, ami horgászható, így száraz állapotában a tómeder táptalajt ad fák, bokrok kifejlődéséhez is, amely olyan állapotokat fog kialakítani, mint ahogy a tó elején van, amely már évtizedek óta átjárhatatlan dzsumbuj, vagy pl. jó példa erre a Fancsika III-as, amely egy ilyen folyamatnak esett áldozatul.
A Haláp kiábrándító látványa után, utunkat a Bodzás felé vettük. Túl nagy reményeket ennek a tónak a látványához sem fűztünk, ugyanis a Bodzás már a legutóbbi, júniusi kint jártunkkor a kiszáradás határán állt, egyedül a zsiliprendszer duzzasztó csatornájában volt viszonylag elfogadható vízszint.
A most következő felvétel még nyár elején készült.
A zsiliprendszer duzzasztó csatornája csontra kiszáradt. Olyannal már többször találkoztam, hogy a Bodzás kiszáradt, de ezt a csatornát nagyon ritkán lehet ilyen állapotban látni. A csatorna zsilip felőli részén még volt vagy 20 centi víz, amit inkább neveznék posványnak. Úgy látszik erre nem jártak intenzíven az orvhalászok, mivel több helyen is döglött kárászok tetemeit láttuk. Nagyon lesújtó volt a látvány.
Forrás: Harangozó Ferenc (Erdőspustaihorgászportál)
