Hogyan függ össze a légnyomás változása a várható időjárással?

3658

Hogyan függ össze a légnyomás változása a várható időjárással? „A következő napokban is tovább tart a borús idő, többfelé várható újabb eső.” A légnyomás nem változik, továbbra is alacsony marad- lehet hallani a következő időjárás jelentésekben. De mit is jelent ez? A légköri nyomás vagy légnyomás az adott területre ható nyomás, amit a levegő súlya okoz. A légtömegekben levő légnyomás hatással van a magára a légtömegre, létrehozva magas és alacsony nyomású területeket. A magas, illetve alacsony légnyomás nem függ a domborzati helyzettől. Az azonos légnyomású helyeket az időjárási térképeken az ún. izobár vonalak rajzolják ki.

A meteorológiai jelenségek a Föld légkörében található változóktól függenek. Ilyen például a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, valamint ezen változók kölcsönhatása egymásra egy adott időn belül. Általában hidegen hagy minket, amikor az időjárás-jelentések végén elhangzik, hogy milyen fronthatás várható. Egy légköri front tulajdonképpen akkor alakul ki, amikor is két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozik egymással. A több száz vagy akár ezer kilométerre elterülő frontok aztán ideiglenesen vagy tartósan megváltoztatják az adott térség időjárását. A hőmérséklet változásokon kívül szeleket, csapadékot hozhatnak magukkal, ráadásul a légnyomás komoly csökkenésével járnak együtt, a páratartalom változik, és ezekkel együtt más lesz a levegő ion-tartalma is.

Egy jó kis hidegfrontnál nem meglepő módon egy hideg légtömeg érkezik a meglévő meleghez, majd nagyobb súlya miatt a meleg légtömeg alá gyűri magát. A hidegfront következtében a légnyomás először csökken, aztán pedig emelkedni fog, erős csapadékozással és persze a hőmérséklet lehűlésével jár együtt. A melegfront szintén a meglévő, csak éppen hideg légtömeg alá férkőzik, a légnyomás folyamatosan csökken, de a hideg fronttal ellentétben nem emelkedik, hanem megmarad az adott szinten. A hab a tortán pedig meteorológiai szakszóval élve az okklúziós front, ahol is együtt érkezik meg két front, általában egy gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a meleget, és a legtöbb esetben a hideg front hatásai érvényesülnek az időjárásban. A légnyomás változásából következtetnek a meteorológusok a közeljövő várható időjárására.

Légnyomás

A nyomás a felületegységre ható nyomóerőt jelenti, vagyis a nyomás a felületre ható erő és a felület hányadosa által értelmezett fizikai mennyiség. A légnyomásnál a nyomóerőt a légkör egy bizonyos helyén az adott hely fölött elhelyezkedő levegőoszlop súlya okozza. A légnyomást a meteorológiában hekto-Pascal-ban (hPa) adjuk meg. A légnyomás a légkörben felfelé haladva közel exponenciálisan csökken; a tiszta exponenciális csökkenés akkor valósulna meg, ha a légkör állandó hőmérsékletű volna.

Horizontális bárikus gradiens

A nyomásgradiens mint térbeli vektor vízszintes síkra vonatkoztatott komponense. Vektormennyiség, megmutatja, hogy a horizontális felület mentén (a vizsgált pontban) mely irányban csökken a légnyomás a legnagyobb mértékben, valamint azt is megadja, hogy mekkora a távolságegységre eső nyomáscsökkenés.

Légnyomás-ingadozás

A légnyomás sokat változik a Földön, és ezek a változások fontosak az időjárás és az éghajlat tanulmányozásában. A legnagyobb légköri nyomást, 108,57 kPa-t (1085,7 mbar vagy 81,43 cm higany) a mongóliai Tosontsengelben rögzítették 2001. december 19-én. A magyarországi rekord 1055,9 hPa (Budapest-belterület (II. ker) 1907. január 24.). A legalacsonyabb nyomás (nem tornádóban) 1979. október 12-én a Typhoon hurrikánban mért 86,996 kPa (869,96 mbar vagy 652,5 mmHg). A magyarországi rekord 968,6 hPa (Nagykanizsa, 1976. december 2.). A légnyomás napi ritmusban változik. Ez a hatás nagyon erős a trópusi zónában és közel nulla a sarkköri területeken. A trópusokon akár 5 mbar is lehet a változás mértéke.

A légnyomás változása lehet időbeli és térbeli

Az időbeli változás lehet periodikus, illetve aperiodikus.

Periodikus: egyrészt a napi menetet takarja, a napi hullámban két maximum és két minimum jelentkezik: a minimum időpontja 4, illetve 16 óra, a maximumé 10 és 22 óra. A napi menetre jellemző, hogy a nappali amplitúdó nagyobb, mint az éjszakai. A légnyomás menetében másrészt évi ingás is megfigyelhető, az ingás amplitúdója télen csökken, nyáron növekszik. Ez a változás nem hat erősen az időjárás változásra.

Aperiodikus: légtömeg-áthelyeződéssel, időjárás alakító hatással van kapcsolatban, ez a változás elnyomja a periodikus változást.

A térbeli változás mind vertikális, mind horizontális irányban jellemző. A légnyomás és a magasság kapcsolata a repülésben igen fontos. A légnyomás vízszintesbeli változékonyságát a légnyomási képződmények adják. A legfontosabb nyomási képződmények a következők:

Mérése barométerrel történik

Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk (lásd a képen), akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.

A modern barométereken egy számlap előtti mutató segít a pontos értéket leolvasni. A légnyomásváltozás úgy olvasható le, hogy az ún. után-állító mutatót az üveglapon lévő gombbal arra az osztóvonalra állítjuk, amelyen a másik (a légnyomás-) mutató áll. A következő leolvasáskor a változás így már könnyen megállapítható.